Máris szankciók várhatók agrárügyben

Reális az esélye annak, hogy más tagjelöltek társaságában Magyarország is figyelmeztetést kapjon a következő hetekben az Európai Bizottságtól a mezőgazdaság terén vállalt kötelezettségei akadozó teljesítése miatt. A Bruxinfo értesülései szerint, ha nem történik kedvező változás, egyáltalán nem zárható ki, hogy az állategészségügyi előírások végrehajtása terén tapasztalt hiányosságok miatt Brüsszel ősszel kénytelen lesz védzáradék bevezetését javasolni néhány csatlakozó országgal, köztük hazánkkal szemben.

Az Európai Bizottság várhatóan a héten bocsátja a tagállamok rendelkezésére azt a legújabb monitoring-jelentést - egy úgynevezett eredményjelző táblát -, amelyben összeveti a csatlakozó országok által vállalt kötelezettségeket és azok tényleges végrehajtását. A mostani a második "találatjelző", az elsőt még márciusban készítette el az Európai Bizottság, amelynek folyományaként Günter Verheugen bővítési biztos Szlovénia kivételével valamennyi csatlakozó országnak figyelmeztető levelet írt, emlékeztetve őket egyik vagy másik területen való lemaradásukra.

A legújabb monitoring-jelentés először veszi alaposan górcső alá a jövendőbeli tagok mezőgazdasági felkészülését, különös tekintettel a közösségi támogatások felhasználásához szükséges intézményrendszer kiépítésére és az állategészségügyi-fogyasztóvédelmi normák átvételére és gyakorlati végrehajtására. A tagállamoknak átadandó jelentés a bel- és igazságügy kivételével lényegében valamennyi korábbi tárgyalási fejezetre kiterjed. Bár erről egyelőre nincs döntés, jól értesült források arra számítanak, hogy Brüsszel - a közelgő, június elején esedékes lengyel csatlakozási népszavazásra való tekintettel néhány héttel később - újabb figyelmeztetésnek szánt leveleket küld majd ki a jövőre csatlakozó országoknak. "Nem lennék meglepve, ha a levelek 15-20 napot késnének" - nyilatkozta ezzel kapcsolatban a Bruxinfónak egy nevének elhallgatását kérő diplomata. Illetékesek szerint ezúttal több észrevételre számíthatnak a tagjelöltek, mint márciusban, ami elsősorban azzal áll összefüggésben, hogy rohamosan fogy a belépésig hátralevő idő. "Kezdünk valóban aggódni" - jegyezte meg egy diplomata.

Az aggodalom egyik fő forrása minden jel szerint az, hogy a tagjelöltek többsége késésben van egy sor állategészségügyi előírás saját jogrendszerébe való átültetésével, illetve a már átvett szabályok végrehajtásával. A másik problematikus terület az uniós elvárásoknak megfelelő intézményrendszer kiépítése. A dolgok jelenlegi állása szerint Magyarország és számos más csatlakozó állam mind a két területen elmarasztalásra számíthat. A két "intő" - amelyről még nem született döntés - lehetséges következményeit illetően ugyanakkor eltér egymástól. Miközben a közegészségügyet közvetlenül érintő állategészségügyi vállalások elhanyagolása a későbbiekben akár a belső piaci védzáradék bevezetését is maga után vonhatja, addig az intézményi felkészülés lassúságával és az ezzel járó támogatásvesztéssel a tagjelöltek önmagukat büntetik.

EU-diplomaták szerint, ha csak a helyzet nem változik kedvező irányban, meglehetősen nagy a kockázata annak, hogy Brüsszel őszi átfogó monitoring-jelentésében a fogyasztóvédelmi területen tapasztalható hiányosságok miatt védzáradék bevezetését javasolja majd hazánk és több más csatlakozó állammal szemben. Magyarország szakértők szerint számos, állategészségügyet érintő miniszteri rendelet elfogadásával, illetve módosításával adós még. A Brüsszel által kiszúrt hiányosságok közé tartozik a vörös húsokat feldolgozó vágóhidakra és húsipari létesítményekre vonatkozó fontos előírások átvétele és végrehajtása. A szivacsos agyvelőgyulladás - más néven kergemarhakór - megelőzésével kapcsolatos uniós intézkedések átvételénél és végrehajtásánál is késlekedés, kivárás tapasztalható. A Bizottság állategészségügyi szerveinek magyar BSE-ellenes intézkedésekről készült jelentése diplomaták szerint meglehetősen negatív következtetésre jutott. Brüsszelnek annak ellenére is fenntartásai vannak, hogy a hazánkban eddig az uniós normákkal összhangban végrehajtott 80 ezer szűrőteszt közül egy sem hozott pozitív eredményt. Tehát Magyarországon eddig egyetlen marhakóros esetet sem észleltek. A Bizottság ennek ellenére sokkal jobban meg lenne győződve, ha a magyarok minden BSE-vel kapcsolatos megelőző intézkedést alkalmaznának.

A másik neuralgikus pont az intézményrendszer, a közösségi agrártámogatások kifizetési és ellenőrzési rendszerének létrehozása, amellyel Magyarország Brüsszel megítélése szerint nem megfelelő ütemben halad.

Forrás: Bruxinfo - Brüsszel