Giscard szerint indokolatlan a magyar kérés

Az Európai Unió alkotmányát szövegező konvent elnöke, a francia Valéry Giscard D'Estaing egy sajtóbeszélgetésen kifejtette, hogy miért tartja fölöslegesnek külön megemlíteni a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak végelmét. A magyar kormány éppen a francia elnök, Jacques Chirac támogatásával akarja belobbizni a szövegbe a kért kiegészítést. A konvent elnökének tájékoztatóján részt vett a Bruxinfo tudósítója is, aki az alábbiakban részletesen idéz Giscard értékeléséből.

Szavazás, kettős többség

"A Konvent kezdete óta létezett egy egyetértés arról, hogy új játékszabályokra van szükség a szavazásnál. További igény volt, hogy a szavazás legyen egyszerűen átlátható az állampolgárok számára. A Bizottság amellett érvelt, hogy a többség álljon a tagországok és az állampolgárok egyszerű többségéből. Amikor azonban elkezdtük a kérdést behatóbban vizsgálni, úgy találtuk, hogy az egyszerű többség a népességi oldalon túl kevés. A magam részéről 62 százalékos küszöböt javasoltam, összhangban a nizzai szerződés vonatkozó kitételével. A britek 66 százalékot emlegettek, végül 60 százaléknál maradtunk. Mindez nem zárja ki, hogy a távolabbi jövőben ez még változhat, végül is a tagsági létszám bővülésével a kérdés kezelése is nyilvánvaló fejlődésben marad. Egy biztos: egy döntésnek legitimitásra van szüksége, és a tagországok többsége önmagában nem legitimál még."

Többségi szavazás kiterjesztése a külpolitikára és az adózásra

"A külpolitikáról folyó vita tévedésen alapul. Egyetlen értelmük az lehet csak, hogy cikkek, nyilatkozatok szülessenek róla. De az egésznek semmi értelme. Mindenekelőtt mert nincs közös külpolitikánk, hanem egyes területeken van egy mélyülő együttműködés a tagországok között. Itt azonban nem a szavazás, hanem az álláspontok közelítése lehet az egyetlen tényleges munkamódszer. A leglényegesebb mozzanat pedig, hogy konstruktív legyen az együttműködésben résztvevők hozzáállása. S ennyiből kulcskérdés, hogy olyan emberek kapjanak megbízatást, akik elő tudják segíteni ezt a hozzáállást. Ezért fontos, hogy legyen jó 'külügyminisztere' és jó 'elnöke' az EU Tanácsának."

"Ami a költségvetési politikát illeti, itt más a helyzet. Nagyon sokan úgy gondoljuk, hogy nem észszerű dolog, ha piaci vonatkozású költségvetési kérdésekben a vétójogon alapul a döntéshozás. De hát nagy az ellenállás. Közismert módon főként Nagy-Britannia részéről, de igazából egy sor más északi állam felől is. Van egy olyan érzésem, hogy ha több időnk lett volna, akkor meggyőzhettük volna ezeket az országokat, hogy nem tarthatnak ki elutasító véleményük mellett. Ugyanis nem beszélhetünk igazi szabadpiacról ott, ahol a versenyt eltérő adómechanizmusokkal eltorzíthatják."

"A tényleges nehézséget a piaci vonatkozású költségvetési politika és az adórendszer további elemei közötti határvonal meghúzása jelenti. Amely utóbbi - gyakran a mindenkori belső szociális és társadalmi alkuk fontos részét is képezve - értelemszerűen nemzeti kompetenciában kell, hogy maradjon. Én mindenesetre azt tartanám logikusnak, ha a piaci vonatkozású költségvetési politika szabályozása a közösségi - minősített többségű döntéshozáson alapuló - rendszerhez tartozna. A brit ellenállás ezt lehetetlenné tette. De még így is haladunk előre. A szöveg szerint ugyanis már a többségi döntéshozás lenne a játékszabály az adócsalással, a gazdasági visszaélésekkel, valamint az intézmények közötti együttműködéssel összefüggő kérdések esetében. Nem sok, bárcsak messzebb juthattunk volna. De ez is valami."

EU-elnökség

"A rotációs elnökség nem megoldás. Ha megnézik, hogy miként is működik a jelenlegi elnökségi rendszer, egyértelmű, hogy ez nem tartható. Még akkor is, ha jó elnökségek követik egymást. Legutóbb például a görögök is, a dánok is nagyon is jók voltak. De aztán egyik napról a másikra eltűnnek, és mindent kezdünk elölről. Mindezek fényében is gondolom, főként huszonöt taggal, hogy a stabil elnökség kulcselem az EU jövőjében."

"Szerintem perverz minden olyan törekvés, amelyik gyorsan össze akarná olvasztani a kétféle funkciót (az európai bizottsági és az európai uniós elnöki poszt betöltését). A mai munkafeltételek mellett teljes lehetetlen volna ugyanazon személy számára a mindennapi munkában egyszerre elnökölni a Bizottsági és a Tanács üléseit. Hogyan legyen valaki bizottsági elnök egyfelől, és utazzon évente legalább egyszer mind a huszonöt tagállamba EU-elnökként másfelől? Az igazi megoldás nem ez a fajta összemosása a dolgoknak, hanem a mai rendszer megőrzése a maga érzékeny egyensúlyával."

Legyen minden tagországnak saját biztosa?

"Itt az egész problémafelvetés félreértésen alapul. Annak fel nem ismerésén, hogy a Bizottság nem a tagországok képviseletének a fóruma. A közös európai érdekek felismerése, kezelése, képviselete a dolga. Aki ebben részt vesz, az felette kell, hogy álljon a nemzeti gyökereknek. Mint az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának tagjai… A helyes irány az, ha a Bizottság tiszteletet vív ki azzal, ahogy a közös érdekeket kezeli."

"A nem szavazó biztosok ötlete voltaképpen egy átmeneti megoldást kíván lenni. Elsősorban a leendő új tagok, valamint néhány úgynevezett mai kisebb tagállam kedvéért találtuk ki, hogy egyfelől biztosítsuk a hatékony munka feltételeit, másfelől viszont mindenki számára megőrizve annak lehetőségét, hogy láthassák: mi is zajlik itt. Aztán ha meglátták és megszokták, a Bizottság maradjon annak, amire mindig is szánták: nem a nemzeti, hanem az európai érdekek közös tiszteletet élvező fórumának."

Kollektív kisebbségi jogok védelme

(Magyar részről szorgalmazzák, de még mindig nincs a szövegben.) " Igen, ez valóban nincs a szövegben. De azt is megmondtam a magyar miniszterelnöknek, hogy miért nincs. Azért, mert Európa új koncepcióján dolgozunk. Egy olyan koncepción, amelyben a kisebbségek természetesen védelmet élveznek majd. De nem a nemzeti rendszerek korábbi intézkedései okán. Hanem az EU új, átfogó szabályozása nyomán. A tolerancia, az emberek jogainak tiszteletben tartása, általában minden, az Alapvető Jogok Chartájában, valamint az alkotmány első pontjában említettek miatt. Ha mindezt betartják, nem lesz mód hátrányos helyzetbe hozni a kisebbségeket sem. De mindezt globális keretek között, az európai állampolgárok jogainak rögzítése révén szavatolnák, nem pedig a 19. század hajdan volt koncepciója alapján, amikor harcot kellett folytatni a kisebbségek kollektív jogaiért."

Az őszi kormányközi konferenciáról

"Nem. Nem hiszem [hogy újranyitna minden kérdést]. Az érdemi viták már lezajlottak. Újranyitásuk visszalépést jelentene, és nem látom be, hogy ki nyerne azon, ha felvállalná az elért konszenzus felborítását."

"Ezen a ponton felhívnám egy nagyon fontos mozzanatra a figyelmet, amiről az Európai Tanács legutóbbi ülésén is beszéltünk, s amiről jövő héten Rómában is szót ejtek majd. Hogy ugyanis az őszi kormányközi konferencia ténylegesen kormányok közötti, kormányzati szintű konferencia kell, hogy legyen. Ahol nem bürokraták, vagy diplomaták vitatkoznak egymással. Hanem kormányok magas rangú tisztviselői. Ezen a szinten fognak majd dönteni arról, hogy mik azok a kérdések, amelyek további tárgyalást igényelnek. És úgy gondolom, hogy a lista igazából felettébb rövid."

Forrás: Bruxinfo - Brüsszel