Az EU-csatlakozást követően Szerbia-Montenegróval szemben is be kell vezetni a vízumkötelezettséget. Ez pedig megnehezíti az ottani magyarok határátlépését. A Vajdasági Magyarok Szövetsége sürgeti a magyar hatóságokat, hogy mielőbb tegyenek lépéseket a kettős állampolgárság bevezetése érdekében. A napokban a szerb kormányfő is közölte: részükről nincs akadálya annak, hogy a vajdasági magyarok kettős állampolgárok legyenek. Az igény megfogalmazódott már például az erdélyi magyarok részéről is.
"Nem ez a megfelelő megoldás a vízumproblémára" - mondta az [origo]-nak Tóth Tamás külügyi szóvivő. A kettős állampolgárság fogalmát ugyan ismeri a magyar jog, de ez nem egy kollektív eljárás - tette hozzá a szóvivő. A jelenlegi szabályok szerint például egy külföldinek nyolc évig kell Magyarországon élnie ahhoz, hogy megkaphassa a magyar állampolgárságot. A magyar kisebbségek képviselői ugyanakkor úgynevezett szuperkedvezményes eljárásban részesülhetnek, ami azt jelenti, hogy már egy év után kérhetik a magyar állampolgárságot.
"A cél, hogy a kisebbségi magyarok elérhessék Magyarországot, de közben maradjanak szülőföldjükön" - mondta Tóth Tamás, hozzátéve, hogy a kettős állampolgárság bevezetése esetén esetleg többen át akarnának települni. Így kettős állampolgárság helyett inkább olyan vízumpolitikát kíván a magyar kormány bevezetni, hogy a vízumköteles kisebbségi magyarok minél egyszerűbben, gyorsabban, olcsóbban, a lehető leghosszabb időre és legtöbb átlépésre jogosító vízumhoz jussanak.
A külügyi szóvivő szerint a kettős állampolgárság azért sem járható út, mert akkor azt ugyanazon az alapon valamennyi kisebbségi magyarnak lehetővé kellene tenni, függetlenül attól, hogy a vízumköteles Szerbia-Montenegróban vagy Ausztriában él. "A kedvezménytörvény is milyen nagy vihart kavart a Kárpát-medencében" - emlékeztetett a szóvivő. Hozzátette: a kettős állampolgárság szükségességét a nemzetközi gyakorlat sem támasztja alá.