Putyin katonai nagyhatalmi státust szeretne

Vlagyimir Putyin elnök az egykori diktátor, Sztálin örökébe kíván lépni, amennyiben újra szovjet stílusú katonai nagyhatalmat akar faragni Oroszországból - írta legújabb számában a The Moscow Times orosz lap.

A lap védelmi szakértője szerint a Szovjetunió összeomlását követően Oroszország lényegében nem mérsékelte katonai potenciálját, és csak alig csökkentette a fegyveres erők létszámát. Az erőszakszervezeteket felügyelő minisztériumok tevékenysége, illetve a haderőre vonatkozó adatok máig titkosak, a nyilvánosság számára hozzáférhetetlenek.

A The Moscow Times úgy ítéli meg, hogy Putyinnak, a KGB egykori főnökének ezen esze ágában sincsen változtatni. Nyugati politikusoknak arról beszél, hogy Oroszország a Nyugat partnere, amely integrációra törekszik. Otthon viszont gyakran emlegeti álmát, az egykori szovjet katonai nagyhatalom újjáteremtését.

A lap szerint a Kremlnek szüksége van a nyugati befektetőkre, technológiákra az orosz gazdaság fellendítéséhez és a GDP megkétszerezéséhez, a végső cél azonban az, hogy a pénzből feltámasszák az egykori hatalmas katonai gépezetet.

Putyin korábban már bejelentette, hogy a katonai reform befejeződött. Katonai vezetők előtt a napokban a Kremlben viszont leszögezte: az erőszak-minisztériumok további átszervezéséről szó sem lehet, eljött az optimalizálás és a haderő újra felfegyverzésének ideje.

Oroszországban a katonai reformok 2000-ben kezdődtek olyan ígéretekkel, hogy drasztikusan csökkentik a fegyveres alakulatok létszámát, s egyidejűleg fokozzák azok hatékonyságát, emelnek a technikai és képzettségi színvonalon. Ezek az ígéretek azonban nem teljesültek. A védelmi minisztérium hivatalos nyilatkozataiban már csaknem egy éve nem is fordul elő a katonai reform kifejezés.

A klasszikus erőszak-minisztériumok - a védelmi és a rendkívüli helyzetek minisztériuma - felügyelete alá tartozó fegyveres erők létszáma meghaladja a 2,5 millió főt. A további négy fegyveres ügynökségnél, az egykori KBG széthasításával keletkezett utódszervezeteknél - azaz a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnál, a Külföldi Hírszerző Szolgálatnál, a szövetségi határőrségnél és az elnöki testőrségnél - összesen 600 ezer fegyveres van. Mindezek megbízható adatok híján a lap szakértőjének megközelítő becslései.

A belügyminisztérium egyebek között saját gépesített hadosztályokkal és légierővel, valamint helyi rendőri és félkatonai alakulatokkal, összesen 2,5 millió fegyvert hordozó egyenruhással rendelkezik. De különleges fegyveres szervezetet - szpecnaz - irányít az igazságügyi tárca, és a főügyészségnek is rendelkezésére áll a saját fegyveres testülete.

A legújabb drogellenes hatóság szintén a fegyveres szervezetek körét bővíti. Végül, természetesen fegyveres testületet felügyel a külügyminisztérium is, saját hírszerző szolgálata és katonai személyzete van.

A felsorolt erőszakszervezetek mindegyike közvetlenül az elnöknek van alárendelve, tevékenységükről egyik sem köteles beszámolni a parlamenti alsóház, az állami duma vagy a nyilvánosság előtt.