Folytatódik Milosevic pere

Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök hétfőn ismételten tagadta, hogy Szerbiának vagy közvetlenül neki magának bármilyen szerepe lett volna az 1995-ös srebrenicai vérengzésekben. A hágai Nemzetközi Törvényszéken folyó perében a 62 éves politikus "meglehetősen egyértelműnek" nevezte, hogy sem Szerbiának, sem neki nem volt köze a srebrenicai eseményekhez.

A tavaly február 12-én kezdődött per hétfőn - háromhetes nyári szünet után - a srebrenicai vérengzések egyik résztvevőjének a meghallgatásával folytatódott. A horvát nemzetiségű Drazen Erdemovic a boszniai szerb erők katonájaként 1995 nyarán Srebrenica közelében egységével együtt részt vett több száz boszniai muzulmán kivégzésében. Ezért a hágai törvényszék 1996-ban tízéves szabadságvesztésre ítélte, amelyet a fellebbezés nyomán 1998-ban öt évre mérsékeltek. A férfi letöltötte büntetését.

A törvényszék által vád alá helyezett személyek sorában Erdemovic ahhoz a kisebbséghez tartozik, amelynek tagjai elismerték felelősségüket, és bűnösnek vallották magukat a tárgyalásukon. A srebrenicai vérengzésekről is ezért volt hajlandó tanúskodni.

A tárgyalás eddigi menetében követett gyakorlatnak megfelelően Milosevic ezúttal is megkapta a lehetőséget, hogy keresztkérdéseket tehessen fel a tanúnak. Erdemovic vallomását és válaszait a tárgyalóteremben elhelyezett monitorokon közvetítették, de biztonsága érdekében arcát eltakarták, hangját pedig eltorzították.

A volt elnök arról faggatta a tanút, ismer-e olyan személyeket, vagy hallott-e olyanokról, aki Szerbiából érkeztek és részt vettek a srebrenicai atrocitásokban. Erdemovic elismerte, hogy nincs tudomása ilyenekről, de hozzátette, hogy azokat a cselekményeket szerinte csak felsőbb jóváhagyással lehetett elkövetni. Elmondta még, hogy egységének több tucat tagja Szerbiában kapott katonai kiképzést, emellett a Boszniában harcoló szerb alakulatok fegyvereket és egyenruhákat is kaptak Szerbiából.

Milosevicet háborús és emberiesség elleni bűnökkel, valamint - a boszniai háborúval összefüggésben - népirtással vádolja a törvényszék. Ha bűnösnek találja, életfogytiglani börtönre ítélheti.

A vád szempontjából kulcsfontosságúnak bizonyulhat a tárgyalás hétfőn kezdődött szakasza, mert ebben kerülnek sorra a Milosevic ellen felhozott legsúlyosabb vádak.

A törvényszék szeretné korlátozni a per időtartamát, ezért már tavaly kérte a vád képviselőit, hogy legkésőbb 2003 májusáig fejezzék be álláspontjuk és bizonyítékaik előterjesztését. Legutóbbi állásfoglalásában az év végéig hosszabbította meg ezt a határidőt.

A tárgyalás középpontjában mostantól az 1992-95-ös boszniai háború, elsősorban a srebrenicai vérengzésekkel és Szarajevó ostromával kapcsolatos események állnak. A második világháború óta ez volt a legsúlyosabb - mintegy 200 ezer halálos áldozatot követelő - fegyveres konfliktus Európában, s a vád álláspontja szerint Milosevicet politikai felelősség terheli a harcok közben elkövetett kegyetlenkedésekért. Ezek közül is kiemelkednek a srebrenicai vérengzések, amelyek során több mint hétezer boszniai muzulmánt mészároltak le a szerb erők az ENSZ védelme alá helyett övezet 1995 júliusi elfoglalása után.