A román küldöttség tagjai beszámoltak arról, hogy a Nemzeti Tanács, amely az átvilágítást végzi Romániában, március 20-án kezdte munkáját, s eddig 104 volt Securitate-tagtól foglaltak le több mint 12 ezer kötetnyi kéziratot. Augusztus végéig mintegy kilencezer kérelmező kívánt belenézni saját aktájába. A romániai törvények szerint a Nemzeti Tanács hivatalos közlönyben hozza nyilvánosságra azoknak a nevét, akikről kiderült, hogy a Securitate szolgálatában álltak, de a konspiratív adatok sem maradnak titokban, a komoly közérdeklődés miatt. Összesen ötezer tisztviselő átvilágításán dolgoznak, arra viszont nincs törvény Romániában, hogy a parlament munkájában ne vehessen részt volt ügynök. Az a jogi kezdeményezés is megbukott, hogy a bírói, ügyészi testület tagjainak múltja váljon szabadon kutathatóvá.
A romániai szakemberek beszámoltak arról, hogy korábban több tonna elásott és elégetett dokumentumot találtak egy kis faluban. Mint mondták, a titkosszolgálat akkori igazgatója a tényt elismerte, de a parlamentnek ezt úgy kommentálta: az iratok jelentéktelenek voltak. Csendes Lászlónak, a romániai bizottság tagjának előadásából az is kiderült, hogy sok "Ceausecu tevékenységével foglalkozó felderítési akta" is eltűnt.
Magyarországon csak abban az esetben hozzák nyilvánosságra, hogy valaki az előző rendszerben ügynök volt, ha közfeladatot ellátó tisztséget tölt be (képviselő, miniszter, újságíró stb.), és erről az átvilágítóbírák kérését követően sem mond le. Ráadásul a magyar szabályozás csak a III/III-as ügyosztályra (belső elhárításra) vonatkozik, mivel kudarcot vallottak azok a törekvések, hogy kiszélesítsék a teljes III-as főcsoportfőnökségre.