Készül a szerződést számon kérő EU-jelentés

Előrehaladott stádiumban van a csatlakozó államokról készülő európai bizottsági jelentés a tárgyalásokon vállalt kötelezettségek teljesítéséről. A Bruxinfo brüsszeli hírügynökség értesülései szerint a taggá válásig az utolsó előtti, átfogó brüsszeli értékelés - aminek közreadása november 5-én esedékes - lényegében az eddigi "figyelmeztető levelekben" megfogalmazott hiányosságokra fog rámutatni. Csak kevéssé valószínű, hogy védzáradék bevezetését is megkívánó elmaradást mutatnának ki. Várható viszont, hogy különösen az agrárszektorban olyan hiányosságokra mutatnak rá, amelyek a tagság elején közösségi támogatások befogadásától foszthatják meg az országot.

A novemberi jelentés csak viszonylag kevés meglepetést tartogat majd, lévén, hogy elkészültét az első félévben már három időközi - részterületekre korlátozódó - értékelés előzte meg, s ahol szükségesnek tűnt, már akkor is születtek elmaradásokra rámutató "figyelmeztető levelek". Magyarország különösen az agrárszektor - kiemelten is az állat-egészségügyi előírások teljesítése, valamint a közösségi támogatások kezelését célzó intézményi háttér - kapcsán kapott bírálatot, ami kiegészült a közösségi pénzek ellenőrzését szabályozó előírások és hatáskör-megosztások kritikájával.

Értesülések szerint - az említett második verzió fényében is - a novemberi jelentésről valószínűsíthető, hogy változatlanul bírálat tárgya lehet a pénzügyi ellenőrzés, valamint a közbeszerzés kérdése, és lényegében megismétlődnek majd az agrárszektornak tett korábbi intések, ám végkövetkeztetésekben aligha jutnak el büntető intézkedések felvetéséig. (Esetleges védzáradék-intézkedésre leginkább az agrárszektor kapcsán lehetett volna számítani, ha Brüsszel az uniós egységes piacot veszélyeztető mértékűnek tartaná az állategészségügyi normák átvételében – az élelmiszerbiztonságot veszélyeztető - elmaradást. A korábbi figyelmeztető levél itt egyebek között azt vetette a magyar hatóságok szemére, hogy az ország - akkor még - adós volt számos, állategészségügyet érintő miniszteri rendelet elfogadásával, illetve módosításával. A Brüsszel által kiszúrt hiányosságok között említették a vörös húsokat feldolgozó vágóhidakra és húsipari létesítményekre vonatkozó fontos előírások átvételét és végrehajtását, valamint a szivacsos agyvelőgyulladás – kergemarhakór – megelőzésével kapcsolatos uniós intézkedések átültetésének a késlekedését.

Mindezek kapcsán bizottsági források most maguk is elismerik, hogy az elmúlt hónapokban az érintett magyar szektorokban komoly haladást értek el, és bár nincs még szó teljes megfelelésről, de megnőttek az esélyei annak, hogy a csatlakozás idejére sikerül teljesíteni a feltételeket. (Más kérdés, hogy nevük mellőzését kérő brüsszeli források némileg bírálóan arra is rámutatnak, hogy például a vágóhidak esetében a közösségi normáknak való megfelelést sok esetben nem annyira korszerűsítéssel, hanem a szint alatt maradó létesítmények egyszerű bezárásával igyekeznek magyar részről elérni.)

Ahol itteni illetékesek jelenleg is a legnagyobb elmaradást észlelik, ott közösségi "szankcióval" aligha kell számolni - az érintett országok ugyanis ilyen esetekben magukat büntetik, midőn bizonyos hiányosságok miatt közösségi támogatásoktól eshetnek el. Magyarország esetében brüsszeli szakértők változatlanul elégtelennek tartják az előkészületeket a közvetlen agrártámogatások kifizetéséhez elengedhetetlen egységes, számítógépes nyilvántartási és ellenőrzési rendszer megteremtésére és időben történő beüzemelésére. Emlékeztetnek arra, hogy elmaradás tapasztalható a gazdaságok digitális (műholdas) regisztrációjában, ami nélkül viszont a rendszer működtetését végző informatikai háttér kialakítása és véglegesítése sem lehetséges. Ráadásul mindaddig, amíg ez nem állt fel, az érdemi, közvetlen gyakorlati megvalósítást megalapozó szakemberképzés és begyakorlás sem lehet teljes értékű.

A rendszer kiérleletlensége amúgy azzal is jár, hogy maguk az érintettek - a gazdák - tényleges felkészítése is csak vontatottan halad, és legalábbis kétséges, hogy kellő időre adott lesz az a minimális tájékozottság (vagy legalábbis szükséges mértékű tanácsadószolgálat), ami a majdani kedvezményezettek számára világossá teheti, hogy kinek, mikor, hol, mit kell tennie ahhoz, hogy valóban számíthasson az első támogatások megérkezésére. További brüsszeli észrevétel, hogy egyelőre a leendő kifizető ügynökség vezetésében sem látnak felelős poszton olyanokat, akik elegendő tapasztalatot szerezhettek az agrártámogatások begyakorlását is célzó SAPARD-program menedzseléséről.

Mindezek együttesen egyes brüsszeli vélemények szerint erősen valószínűsítik, hogy a magyarországi rendszer a tagság első évében még nem lesz képes érdemben közösségi pénzeket becsatornázni. Hasonló végkimenetelt vetít előre - e nézetek szerint - az is, hogy egyelőre nincs még véglegesített vidékfejlesztési program sem. Csupán emlékeztetőül: a vidék támogatása két forrásból történik majd: az elmaradott térségek felemelését célzó strukturális alapokból, valamint közvetlenül az agrárbüdzséből (garanciaalapok). Készült már ugyan az utóbbihoz kapcsolódó magyar tervezet, ám ennek első verzióját Brüsszelben visszadobták, és az újabb változatot még nem terjesztették be (ez információnk szerint napok kérdése). Márpedig - mutatnak rá EU-szakértők - egy-egy vidékfejlesztési program beterjesztésétől a tényleges végrehajtás megkezdéséig általában legalább egy év szokott eltelni. Azaz minden napnyi elmaradás növeli a lehetőségét annak, hogy vidékfejlesztési célra 2004-ben nehezen lehet majd érdemben közösségi forrásokhoz jutni.

Mindez azonban az érintett országok - így Magyarország - "önbüntetését" jelentik csupán, és nem vonnak majd maguk után védzáradékot is felvető elmarasztalást a leendő "monitoringjelentésben".

Bruxinfo - Brüsszel