Intézményi lemaradásokat kritizál az Európai Bizottság

Bár a monitoringjelentés szokás szerint nem állít fel rangsort az egyes csatlakozó országok között, hivatalosnak nem tekinthető bizottsági vélemények szerint Magyarország másokkal egyetemben a mezőnyből kimagasló Szlovénia mögött és az "alsó házhoz" tartozó Lengyelország, Lettország és Málta előtt jár a felvételi tárgyalásokon vállalt kötelezettségek teljesítésében. Az idei értékelés, amelyet szerdán mutatnak be hivatalosan, politikai és gazdasági kérdések helyett a jogharmonizációs és intézményi elmaradásokra koncentrál majd.

A csatlakozás három fő koppenhágai kritériuma közül az utolsóra, a jogharmonizációra és az intézményi felkészülésre összpontosít majd az Európai Bizottság november 5-i "számonkérő" (monitoring) jelentése, amelyet kora tavasszal legfeljebb kisebb horderejű, csak egyes problematikus területekre koncentráló értékelések követhetnek - értesült megbízható forrásokból a Bruxinfo. A Bizottság őszi értékelése tisztviselők szerint mellőzni fogja a szokásos tiszteletköröket és olykor kíméletlenül szókimondó stílusban elsősorban a hiányosságokra lesz "kihegyezve". A nyersesség elsősorban annak tudható be, hogy a bővítés előtt lényegében a mostani az utolsó nagy nyomásgyakorlási lehetőség a leendő tagállamokra.

Ahogy egyik előző hírlevelünkben (Bruxinfo – 2003. október 27.) írtuk, Brüsszel megítélése szerint Magyarország lemaradása az agrártámogatások fogadására alkalmas intézményrendszer felállításánál a legszembetűnőbb. A Bizottság saját használatú osztályozórendszerében a kifizető ügynökség, a közvetlen jövedelemtámogatások hátteréül szolgáló integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IACS) és a mezőgazdasági vidékfejlesztési terv mellett szerepel piros "rovátka", vagyis ezeken a területeken a legriasztóbb az elmaradás. Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik az állategészségügy és az élelmiszerbiztonság kérdése, ahol hazánk ugyan több részterületen is haladást ért el a legutóbbi, nyári monitoringjelentés óta, de az Európai Bizottság a téma közegészségügyi vonatkozásai miatt rendkívül kritikusan szemléli a csatlakozó országok teljesítményét. Magyarország egyes vélemények szerint a sereghajtók közé tartozik a mezőgazdasági intézményrendszer kiépítésében és felkészítésében. A jelentés az agrárterületen néhány kisebb lemaradásra is rámutat majd, így számon kéri majd a bortörvény és a növényvédő szerekről szóló új szabályozás elfogadását.

Ami a jogharmonizációt illeti, a monitoringjelentés négy-öt még hiányzó jogszabály elfogadását kéri számon, bár ezek közül lényegében csak egynél csúszott ki az ország a maga számára megszabott határidőből. Ez a települési hulladékgazdálkodási terv, amelyet már el kellett volna fogadni. A jelentés ezenkívül a közbeszerzési törvényt, az új élelmiszertörvényt, az átfogó diszkriminációellenes jogszabályt és a gyógyszertörvény úgynevezett "transzparencia szabályait" sürgeti majd meg a magyar félnél. Ezek az elmaradások ugyanakkor legfeljebb az alacsonyabb készültségi fokozatot jelentő "narancssárga" színnel vannak beírva a Bizottság noteszébe, hiszen a kifogásolt jogszabályok tervezetét zömében már benyújtották az Országgyűlésnek. A felsorolt jogharmonizációs lépések közül a közbeszerzési törvény a legfontosabb, hiszen enélkül nem lehet kiírni pályázatokat a felzárkóztatási alapokra, amelyek elvileg már január 1-től az ország rendelkezésére állnak. Egyes hírek szerint a hazánkban jelenlévő külföldi gyógyszergyártók is aktívan lobbiztak a Bizottságnál, hogy gyakoroljon nyomást a kormányra az előző kabinet által megígért gyógyszerár-emelés érdekében. Brüsszelben ugyanakkor elismerik, hogy a visszakozás nem tekinthető a vállalások megszegésének. Az audiovizuális terület is kap észrevételt: itt a Bizottság a nemzeti nyelven készült műsorok arányával nem ért egyet és további törvénymódosítást tartana szükségesnek még a csatlakozás előtt.

A monitoringjelentés az átvett jogszabályok és előírások végrehajtásának képességére is nagy hangsúlyt helyez. Az előző jelentésekben sokat kritizált pénzügyi ellenőrzés és a regionális politikára való felkészülés most viszonylag kedvezőbb minősítést kap, bár a helyzet koránt sem tökéletes. A piaci felügyelet működésével kapcsolatban viszont komoly fenntartások fogalmazódnak meg, elsősorban az ipari szektorban, és valamivel enyhébb formában a fogyasztói területen és a szolgáltatásoknál is. Értesülésünk szerint az Európai Bizottság egyes harmadik országokkal kötött kétoldalú kereskedelmi és egyéb megállapodásokat is vizsgál, amelyeknél felmerülhet a gyanú, hogy nincsenek összhangban az uniós politika elveivel.

A korábbi országjelentésekben kitüntetett figyelmet élvező politikai és gazdasági kérdések most viszonylag a háttérbe szorulnak. A jelentés röviden kitér majd a korrupcióra és az igazságszolgáltatás működésére. A korábban slágertémának számító romakérdés ezúttal csak a szociális és foglalkoztatási fejezetben bukkan majd fel. Egy másik örökzöld témával, a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban az Európai Bizottság most "nagyon semleges" álláspontra helyezkedik, amit az az analízis támaszt alá, hogy a szöveg jelenlegi formájában összhangban áll az uniós acquis-val. Brüsszel ugyanakkor nem elégszik meg ennyivel, és várakozással tekint majd a végrehajtással kapcsolatos rendeletek elé. A monitoringjelentésben újfent megfogalmazódik az igény, hogy Romániához hasonlóan Szlovákiával is megegyezés szülessen a kedvezménytörvényről. Bizottsági tisztviselők ugyanakkor négyszemközt elismerik, hogy erre nem látnak túlzottan sok esélyt.

Elképzelhető, hogy a Bizottság a jelentés politikai részében nem megy el minden szó nélkül a kormány és egyes közintézmények (főügyészség, Magyar Nemzeti Bank) viszonya mellett. Az Európai Bizottság a kiegyensúlyozottság jegyében egyaránt fontosnak tartja az említett intézmények függetlenségének tiszteletben tartását és a tőlük elvárható pártatlanságot. E feszültségeket Brüsszelben a magyar politikai élet túlzott mértékű polarizációjának tulajdonítják.

A jelentés gazdasággal foglalkozó része kitér majd a magas költségvetési hiányra és arra is utal majd, hogy a monetáris politika konzisztenciája hagy némi kívánnivalót maga után. A dokumentum az egészségügyi és nyugdíjreform folytatását és végigvitelét is sürgetni fogja.

A Bruxinfo korábbi számaiban (lásd október 27-i hírlevél) már írtunk róla, hogy a védzáradékok bevezetése nem a mostani jelentés tárgya, hiszen még hét hónap van hátra a csatlakozásig. A jelentés ettől függetlenül világosan a csatlakozó országok tudomására hozza majd, hogy - egy illetékes szavaival élve - "Damoklész kardja továbbra is a fejük felett lebeg".

Az Európai Bizottságnál hagyományosan nem szívesen állítanak fel rangsort a csatlakozó államok között. Szubjektív véleményként ugyanakkor úgy ítélik meg, hogy a mezőnyből egyértelműen kiemelkedik Szlovénia. Magyarország Észtország, Ciprus, Csehország és talán Litvánia társaságában a második vonalban foglal helyet. A teljesítetlen ígéretek számának tekintetében három ország egyértelműen elválik a többiektől. Ezek: Lengyelország, Lettország és némi meglepetésre Málta. Bár hozzá kell tenni, hogy a Bizottság mindenkitől a saját menetrendjét kéri számon, ami értelemszerűen minden ország esetében eltérő.

Forrás: Bruxinfo - Brüsszel