Intézményi lemaradásokat kritizál az Európai Bizottság

Bár a monitoringjelentés szokás szerint nem állít fel rangsort az egyes csatlakozó országok között, hivatalosnak nem tekinthető bizottsági vélemények szerint Magyarország másokkal egyetemben a mezőnyből kimagasló Szlovénia mögött és az "alsó házhoz" tartozó Lengyelország, Lettország és Málta előtt jár a felvételi tárgyalásokon vállalt kötelezettségek teljesítésében. Az idei értékelés, amelyet szerdán mutatnak be hivatalosan, politikai és gazdasági kérdések helyett a jogharmonizációs és intézményi elmaradásokra koncentrál majd.

A vizsgált ügyek alig 3-5 százalékánál merül majd fel annak szükségessége, hogy az Európai Bizottság "komoly aggodalmának" adjon hangot a tíz csatlakozó ország felkészültsége miatt az éves jelentésében, amelyet szerdán mutatnak be. Szinte bizonyos, hogy Románia és Bulgária még nem kap végső dátumot a tárgyalások lezárására, miként nem lesz az országonkénti jelentéseket kiegészítő, összefoglaló elemzésben konkrét utalás a horvát tagfelvételi kérelemre sem. Törökország esetében a jelentés igyekszik semleges maradni, kerülve minden olyan utalást, amely az török csatlakozási tárgyalások megkezdéséről esedékes a jövő évi bizottsági véleményt bármilyen formában előrevetítené.

Az Európai Bizottság a tíz csatlakozó ország felkészülésével kapcsolatban mintegy 1400 kérdést - országonként átlagosan száznegyvenet - vizsgált. Bizottsági tisztviselők ismételten hangsúlyozzák, hogy főként azokra a területekre, illetve azokra a (csatlakozási szerződésben tett) kötelezettségvállalásokra koncentráltak, amelyeknél az esetleges elmaradás problémákat vethet fel az EU egységes piac működésében, illetve ahol a felkészületlenség vélelmezhetően zavarokat okoz a tagsági szerepkör gyakorlásában az érintett országokon belül. (Az előbbire tipikus példa az élelmiszerbiztonságot érintő intézkedések és feltételek köre, az utóbbira a közösségi pénzek kezelését lehetővé tevő nemzeti intézményi háttér megléte.)

Jól értesült források szerint az említett 1400 téma több mint kétharmadánál - mintegy 70 százalékuknál - mindent rendben lévőnek találtak. 25-27 százalékot tesz ki azon esetek aránya, ahol vannak még elmaradások, de látható módon ezek orvoslása is folyamatban van, azaz elkészült a törvénytervezet, adott a menetrend ezek elfogadásához és végrehajtásához. Három-öt százalékra becsülhető azon problémák aránya, ahol a brüsszeli testület kénytelen lesz majd "komoly aggodalmának" hangot adni, haladéktalan és hathatós intézkedéseket szorgalmazva az adott területeken, úgy vélve, hogy ellenkező esetben komolyan veszélybe kerülhet az ígéret teljesítése május 1-ig.

Az említett 3-5 százalék összesen 39 konkrét ügyet jelent a tíz ország esetében. Ebből a legtöbb változatlanul Lengyelországra jut (a legutóbbi, időközi értékelésben 8 ilyet regisztráltak, és úgy tudni, hogy legfeljebb csak 2-3 tételnél tapasztaltak érdemi elmozdulást), míg a jelek szerint Szlovénia számíthat arra, hogy minősítése mentes lehet minden "komoly figyelmeztetéstől". Magyarország a nyáron még három "komoly figyelmeztetést" kapott, most jó eséllyel a élelmiszerbiztonsággal összefüggő tétel már kikerül ezek közül, és valószínűsíthető, hogy a közbeszerzés is immár az "orvoslás alatt álló" 25-27 százalékba esik majd. Ahol viszont szinte biztosra vehető a "komoly aggodalom" kinyilvánítása, az a közösségi agrárkifizetések intézményi és adminisztratív hátterének megteremtésére és időben történő "beüzemelésére" vonatkozik.

Felelős beosztású illetékesek háttérbeszélgetéseken hangsúlyozták, hogy a tíz ország esetében igazából egyik "komoly aggodalom" sem ad majd okot védzáradék bevezetésére. Az igazán súlyos elmaradásokat szinte kivétel nélkül olyan területeken észlelték, ahol az adott ország nem az EU egységes piac egészének működését veszélyezteti, hanem saját érdekeit húsbavágóan sértő - például közösségi pénzek elvesztésével járó - elmaradásokról van szó. Ahol pedig valamely hiányosság elvben nyitva hagyja a lehetőséget (taggá válás utánra) az EU-normák közösségi érdekeket veszélyeztető megsértésére - a piaci és versenyfelügyeleti területet szokták erre potenciális lehetőségként említeni -, ott sem a most csatlakozók számára kreált védzáradék-intézkedések alkalmazása, hanem a valamennyi tagállammal szemben egységesen alkalmazott szabálysértési eljárások megindítása lehet a majdani válaszlépés.

Forrás: Bruxinfo - Brüsszel