Lemondott vasárnap elnöki tisztéről Eduard Sevardnadze eddigi grúz államfő, s ezzel megoldódni látszik a három hete tartó grúz belpolitikai válság, amelyet a november 2-i parlamenti választásokon elkövetett állítólagos csalások robbantottak ki. Az elnöki teendőket Nino Burdzsanadze volt parlamenti elnök veszi át - közölte a radikális ellenzék vezetője, Mihail Szaakasvili egy tbiliszi nagygyűlésen. A Sevardnadze elnök vasárnap esti lemondásától számított 45 napon belül elnökválasztást kell tartani Grúziában - jelentette ki az ellenzék egy másik vezetője, Zurab Zsvanija volt parlamenti elnök.
Sevardnadze, amikor személyesen bejelentette lemondását, kijelentette, hogy nem távozik Grúziából. "Grúziában maradok, hazamegyek" - mondta. Kevéssel korábban a Rusztavi-2 grúz magántelevízió ennek az ellenkezőjét engedte sejteni, amikor azt jelentette: indulásra készen várakozik a tbiliszi repülőtéren Eduard Sevardnadze grúz elnök különrepülőgépe, s az elnöki légi jármű Igor Ivanov orosz külügyminiszter gépe mellett áll a reptér betonján. Később Nino Burdzsanadze ideiglenes elnök a CNN amerikai hírtévének szintén úgy nyilatkozott, hogy Sevardnadze valószínűleg elhagyta az országot.
Azt, hogy Sevardnadze grúziában maradt, az elnök szóvivője is megerősítette. Mint közölte, a lemondott elnök "otthonában tartózkodik", de azt nem árulta el, hogy melyikben. A megbuktatott államfőnek több háza is van Grúziában, köztük egy a szülőfalujában, a Tbiliszitől 300 kilométerre nyugatra fekvő Mamatiban. Megfigyelők szerint az a legvalószínűbb, hogy lánya házában van, aki a fővárostól alig 30 kilométerre, Szaguramóban lakik - ezt erősítette meg a volt elnök egyik bizalmasa is.
Az ellenzék garantálta Sevardnadze sértetlenségét
A lemondás közvetlen előzményeként a radikális nacionalista jobboldali ellenzék vezetője, Mihail Szaakasvili tárgyalt Sevardnadzéval az elnöki rezidencián. Részt vett a tárgyaláson Igor Ivanov orosz külügyminiszter és Zsvanija volt parlamenti elnök is. Szaakasvili, a Nemzeti Mozgalom jobboldali tömörülés feje a tárgyalást megelőzően azzal fenyegette meg a 75 éves grúz államfőt, hogy ha nem távozik, híveivel megostromolja az elnöki rezidenciát. Azzal is nyomatékosabbá tette fenyegetését, hogy kijelentette: csaknem a teljes hadsereg az ellenzéki erők oldalára állt már.
Szaakasvili ugyanakkor megígérte az elnöknek, hogy garantálja személyének és családjának biztonságát, ha lemond. Szaakasvili fel is szólította a parlament épülete előtt tüntető híveit, hogy vonuljanak az elnöki rezidenciához, és azzal bátorította őket, hogy "a belügyi csapatok, a fővárosi rendőrség, az igazságügy-miniszter, sőt szinte minden miniszter" támogatásáról biztosította már az ellenzéket. A rezidencia ostromára azonban végül is nem került sor, hiszen Sevardnadze engedett.
A Nemzeti Gárda is a tüntetők mellé állt
Alighanem fordulópont volt a drámai vasárnap fejleményeiben, amikor David Tevzadze grúz védelmi miniszter újságírók előtt kijelentette, hogy a hadsereg nem alkalmaz erőt a tüntetők ellen. Bátorító jelzés lehetett az ellenzék számára az is, hogy a válságban közvetítő Igor Ivanov orosz külügyminiszter az ellenzéki vezetőkkel tárgyalt előbb, s csak utána hallgatta meg a rezidenciájára menekült Sevardnadze elnököt.
Amikor azután a grúz nemzeti gárda, a tbiliszi védelmi minisztériumot őrző több száz fő is átállt a kora délutáni órákban az ellenzék oldalára, Szaakasvili meghirdette, hogy "a népnek még ma végérvényesen át kell vennie a hatalmat". A grúz belügyminisztérium és az állami tv elfoglalására szólította fel a lakosságot, de ezekre az akciókra végül már nem is volt szükség. A grúz állami tv ideiglenes igazgatója vasárnap délután megállapodást kötött az ellenzékkel, hogy a tévé kommentár nélkül tudósít a tbiliszi eseményekről, elhárítva ezzel a "megszállást".
Az elnök nehezen adta meg magát
Sevardnadze is sok mindent megpróbált még a végjátékban, hogy mentse hatalmát. Vasárnap leváltotta a nemzetbiztonsági tanács vezetőjét, Tedo Dzsaparidzét, s Anzor Baulasvili addigi helyettes államminisztert nevezte ki utódjául. Dzsaparidzénak azért kellett mennie, mert ő ismerte el az elnök táborából elsőként, hogy nagyarányú csalásokat követtek el a november 2-i parlamenti választásokon.
Sevardnadze ezenkívül azzal is próbálkozott, hogy tárgyalásokat ajánlott az ellenzéknek. Abba is belement, hogy megvitassa vele az előrehozott elnök- és parlamenti választásokat. Ám ugyanakkor feltételként szabta meg, hogy az ellenzék hagyja el az általa elfoglalt állami épületeket. Addigra azonban a fegyveres erők számos alakulatának átállása nyomán megerősödött ellenzék már cseppet sem érezte kecsegtetőnek az elnök feltételekhez kötött ajánlatát.