Iránytű a kormányközi konferencia végjátékához

Az alábbiakban a Bruxinfo brüsszeli hírügynökség tételes összefoglalóját közöljük azokról a legfontosabb kérdésekről, amelyekről a Konvent-szöveg után - az abban foglaltak ellenére, esetleg annak ellentmondva - mindmáig vita folyik a tagországok között. Ezek egy részére kínál új megfogalmazást a most közzé tett olasz EU-elnökségi szöveg, egy részénél kitart a Konvent-verzió mellett, egyeseket egyáltalán nem érint. Elvben némely kérdéseknél nyugvópontra juthat a vita a pénteken kezdődő nápolyi külügyminiszteri találkozón, többségüknél azonban szakértők a decemberi, brüsszeli EU-csúcson várnak tényleges alkudozást és talán megállapodást.

Eljárási kérdések

Tegyenek-e különbséget a majdani Alkotmányos Szerződés különböző részei között aszerint, hogy az alapvetően EU-politikákkal foglalkozó III. fejezet esetében nem ragaszkodnak többé a szerződésmódosításhoz jelenleg szükséges eljáráshoz? Eddig vázolt lehetséges opciók:

- Az Európai Tanács minősített többséggel módosíthassa az említett fejezet körébe tartozó részeket, ám minden ilyen esetben továbbra is elvárás a tagországonkénti ratifikáció.

- Ha az Európai Tanács konszenzussal a módosítás mellett dönt, akkor ne legyen kötelező - csupán fakultatív - a nemzeti ratifikáció lefolytatása.

- Mindegyik esetre igaz, hogy ha a nemzeti parlamentek legalább harmada (a mostani elnökségi javaslat már nem említ számot, hanem beixelt zárójelet hagyott ezen a ponton) egyet nem értést fejez ki, akkor az eljárást semmisnek kell tekinteni.

További, nem intézményi kérdések

Különböző országok által benyújtott további kezdeményezések, összesen 91. Egy részük eleve kioltja egymást, további részük csak minimális támogatást élvez. Ide tartozik a Lengyelország és részben Spanyolország által szorgalmazott utalás a kereszténységre és Istenre, valamint a Magyarország által kitartóan szorgalmazott kitétel a kisebbségi jogok védelmére. Az utóbbit - ezúttal először - az értékek között már az elnökségi papír is megemlíti, de nem mint "kollektív" jogot, hanem mint kisebbségekhez tartozó egyének jogát.

Minden ilyen felvetés csak akkor számíthat arra, hogy bekerülhet az alkotmányba, ha egyetlen tagállam sem ellenzi azt. Az utóbbi esetben írásos ellenvéleményt nyújtott be Lettország és Szlovákia.

Lehetséges összefüggések

Általános vélemények szerint a fenti kérdéskörök többségénél az is nehezíti az eredményre jutást, hogy valamilyen fokon egymással is összefüggnek. A legjellemzőbb összefonódások:

- a tanácsi elnökség (rotáció) és a külügyminiszteri szerep tisztázása

- a vétójog korlátozása, az európai parlamenti együttdöntési jogkör kiterjesztése, valamint a strukturált együttműködés megerősítése

- a szavazati súlyok és a bizottsági összetétel kérdésköre

- az Európai Tanács elnökének és az Európai Bizottság elnökének hatásköre

További alkuhelyzetet jelenthet, amikor a nem intézményi jellegű kérdéseknél különböző országok kölcsönösségi alapon megtámogatják egymás kezdeményezéseit.