Lengyelország nem engedett: nincs EU-alkotmány

Az Európai Unió alkotmányán másfél éve dolgozik egy konvent, de a tagállamok a hétvégén mégsem tudtak szavazni a nehezen kidolgozott javaslat elfogadásáról. Lengyelország ugyanis semmiképpen sem volt hajlandó elfogadni, hogy kevesebb szavazata legyen, mint a jelenlegi rendszerben lehetne. Az Unió vezetését átvevő írek szeretnék fél éven belül elfogadtatni az alkotmányt, de a legtöbb tagállam vezetője - így a magyar miniszterelnök szerint is - erre kevés az esély.

A találkozó résztvevői úgy döntöttek, hogy a tárgyalások a következő fél évben, az ír EU-elnökség alatt folytatódnak majd. A megbeszélések lezárására azonban nem szabtak időpontot. A csúcs kudarca súlyos csapás az Európai Unió presztízse szempontjából, de azért nem bénítja meg az EU működését. A hétvégi brüsszeli találkozón kellett volna elfogadniuk a tagállamoknak az Európai Unió alkotmányát, amelyen hosszú ideje egy konventnek nvezett testület állított össze. A konventbe minden régi és új tagállam küldhetett képviselőket.

Még a konvent által kidolgozott - s most el nem fogadott - alkotmánytervezet szerint is a következő öt évben egyelőre a Nizzai Szerződés szabályozta volna az EU döntéshozatalát, azaz elvileg még van idő az új szabályok kidolgozására. Ráadásul maga Silvio Berlusconi olasz kormányfő is igyekezett csökkenteni a várakozásokat csütörtökön, és közölte, hogy véleménye szerint csoda kellene a megállapodáshoz.

Egyébként Valéry Giscard d’Estaing, a konvent elnöke még a csúcs megkezdése előtt leszögezte: egy rossz kompromisszumnál, azaz a konvent szövegtervezetének felhigításánál sokkal jobb, ha a mostani csúcson nem születik megállapodás, s az egész kérdéskörről inkább tovább tárgyalnak. A kérdés inkább az, hogy mitől lenne több esély a reformok elfogadására egy, két vagy éppen hat hónap múlva.

Spanyolország Varsót okolja a kudarcért

Közös felhívást készít elő a szorosabb európai integrációról az Európai Unió hat alapító tagállama azután, hogy az alkotmányozás kérdésében kudarccal ért véget az Unió brüsszeli csúcstalálkozója.

Az Unió alkotmányáról folyó tárgyalások a minősített többségű szavazás ügyében jutottak holtpontra: Lengyelország és Spanyolország ellenzi az eddigi rendszer megreformálását, mert ez csökkentené a két ország súlyát a döntéshozataloknál.

A spanyol küldöttség szerint Lengyelország konokságára vezethető vissza a brüsszeli csúcs kudarca. A spanyol diplomaták elmondták: igaz ugyan, hogy Madrid is ellenezte az eltérést a nizzai szerződésben megállapított szavazati aránytól, ám ellentétben Varsóval, nem ragaszkodott körömszakadtáig álláspontjához. Lengyelország jottányit sem volt hajlandó engedni - tették hozzá.

A lengyelek számára elfogadhatatlan alkotmány tervezete azt javasolja: az EU Tanácsában 2009-ben térjenek el a minőségi többségi döntéshozatalnak a 2000. évi nizzai szerződésben rögzített módjától, azaz a szavazáskor ne csak a többségi szavazat döntsön, hanem adott esetben a többséget alkotó országokban éljen az EU lakosságának legkevesebb 60 százaléka.

Lengyelország és Spanyolország azonban ragaszkodik a nizzai szerződés változatlan érvényben tartásához, mivel az jelentős előnyöket biztosított számukra: mindkettőjüket 27-27 szavazattal ruházta fel a 321-ből, majdnem annyival, mint amennyi a négy EU-nagyhatalmat, Németországot, Franciaországot, Nagy-Britanniát és Olaszországot. Ők jelenleg 29-29 vokssal bírnak.

Leszek Miller lengyel miniszterelnök azt mondta, hogy biztos abban, hogy sikerül majd megegyezniük a tagállamoknak egy új rendszerben. Lengyelország ugyan csak májustól lesz az EU tagja, de már másodszor bizonyult a legmakacsabbul küzdő államnak. A csatklakozási tárgyalások tavaly decemberi utolsó fordulójakor olyan kedvezményeket követelt Lenygelország, ami majdnem veszélybe sodorta az egész bővítést. Akkor a lengyel keménység nagyon eredményes volt: a legnagyobb csatlakozó ország majdnem annyi kedvezményt kapott, mint amásik kilenc új tagállam együttvéve.

A tárgyalásokat az új alkotmányról március előtt biztosan nem folytatják, mondta a fél évente más tagországra bízott EU következő vezetője, az ír miniszterelnök. Ugyanakkor sok politikus szerint az ír elnökség fél éve sem lesz elég a kompromisszumra. Többek között Medgyessy Péter magyar miniszterelnök is azt mondta, hogy nem bízik a gyors döntésben.

Jacques Chirac francia köztársasági elnök azt javasolta, hogy a kompromisszumra kész tagországok hozzanak létre egy elitcsapatot, és egymás között próbáljanak megállapodni a közeljövőben. A frakciózás ötletét ugyan elvben mindenki elvetette, de egy szűk körű megbeszélés tervétől nem zárkózott el Németország és például Magyarország sem.