A Falunkung vallási irányzat a kilencvenes évek elején jelent meg Kínában, s hamar rengeteg követőre tett szert. A kínai hatóságok azonban 1999-ben betiltották, miután a Falunkung mintegy 10 ezer híve a Kínai Kommunista Párt pekingi székháza közelében tüntetést tartott. A szekta követőinek azóta állandó megtorlástól kell tartaniuk, s ezt a tényt független emberi jogi szervezetek is megerősítik.
Belgiumban egészen a közelmúltig érvényben volt egy törvény, amely felhatalmazta a belga igazságszolgáltatást bármely háborús, vagy emberiesség elleni bűn üldözésére, függetlenül a gyanúsított állampolgárságától. Ezzel a lehetőséggel élve arab országok állampolgárai Belgiumban akartak pert indítani Ariel Saron izraeli államfő ellen, mások pedig George Bush amerikai elnököt akarták ugyanitt a vádlottak padjára ültetni az iraki hadjárat miatt.
A törvény rengeteg diplomáciai konfliktus okozott, így a nyár elején megalakult új belga kormány egyik első lépése volt a rendelkezések szigorítása: ma már csak akkor van helye bírósági eljárásnak, ha vagy a gyanúsított, vagy az áldozat belga állampolgár, illetve legalább három éve Belgiumban él.
A kínai vezetők ellen hat Falunkung-tag már e változtatás után tett feljelentést népirtás és emberiesség elleni bűnök miatt. Azt állították, hogy Kínában az üldöztetés, a különböző kínzások nyomán 800 Falunkung-tag halt meg az elmúlt években.
A brüsszeli ügyészség október eleji határozata szerint a feljelentést tevők teljesítik ugyan a törvénymódosítás szabta feltételeket, mert elég régóta élnek Belgiumban a kereset benyújtásához - de az általuk felpanaszolt tettek nem tartoznak a háborús vagy emberiesség elleni bűncselekmények kategóriájába. Mivel a határozat ellen Belgiumban nincs fellebbezési lehetőség, a panaszosok ezért döntöttek úgy, hogy a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak.