Együttműködik fogvatartóival, de mindent tagad az elfogott iraki diktátor. Szaddám Huszein válaszol kihallgatói kérdéseire, azonban válaszai nem tartalmaznak érdemi információt. Szaddám tagadja, hogy országa vegyi fegyverekkel rendelkezett volna a háború előtt. Az amerikaiak elsősorban az iraki ellenállókról szeretnének információhoz jutni, azonban a bukott diktátor tagadja, hogy köze lenne a felkeléshez.
Szaddám egyáltalán nem tanúsít megbánást: szidalmazta a vallatásán jelen lévő négy kormányzótanács-tagot. A vasárnap esti kihallgatáson a diktátor védelmébe vette Kuvait 1990-es lerohanását, mondván, hogy csapatai ősi iraki földet szereztek vissza. Az 1988-as több mint ötezer emberéletet követelő Halabdzsa kurd falu elleni gáztámadás Szaddám szerint az irániak műve volt.
A Szaddámot vallató tisztek szerint lehetséges, hogy a diktátor csak hetek vagy akár hónapok múlva „nyílik meg” vallatói előtt. Szaddámtól azonban már most is igen fontos dolgokat kérdeznek: azt remélik, hogy a fizikai és a szellemi fáradtság miatt az elfogott diktátor akaratlanul is lényeges információkat adhat ki.
Palesztin rokonszenv
A Szaddám Huszein melletti rokonszenvet a palesztinok is kifejezték: a palesztin kormánylapban, fizetett hirdetésben nyilvánították ki szolidaritásukat "Szaddám Huszein vezető elvtárssal". A reklám szövege szerint Szaddám hős, aki "a palesztinok szemében mindig az arab méltóság jelképe marad", és "méltósággal és határozottan száll szembe a megszállóval most, a fogságban is, mint ahogy tette a hatalom csúcsán és az ellenállás időszakában is".