Musliut három társával együtt emberrablással, törvénytelen fegyvertartással, fegyvercsempészettel és más bűncselekményekkel vádolja a koszovói ENSZ-igazgatás (UNMIK) égisze alatt működő nemzetközi ügyészség - jelentették csütörtökön belgrádi hírügynökségek. A dél-szerbiai válság idején Musliu a Presevo, Medvedja és Bujanovac Felszabadítási Hadserege (UCPMB) nevű albán gerillaszervezetnek volt a parancsnoka. A szervezet az említett három település által körülhatárolt, Presevo völgyének nevezett - az albán gerillák által Kelet-Koszovónak titulált - terület Koszovóhoz való csatolásáért küzdött. A dél-szerbiai válság után az UCPMB feloszlatta magát.
A dél-szerbiai Vranje bírósága április elején terrorizmus és államellenes szervezkedés gyanújával bűnvádi eljárást indított ellene és az UCPMB két másik egykori tagja ellen. Azzal gyanúsítják őket, hogy az UCPMB feloszlatása után megalakították az Albán Nemzeti Hadsereg (AKS) nevű szélsőséges szervezetet, amely több halálos támadást hajtott végre a Dél-Szerbiában állomásozó rendőrök és csendőrök ellen.
Belgrádi Interpol-körözés alapján a KFOR április közepén Koszovóban elfogta Musliut. A szerb kormány kérte a gerillaparancsnok kiadatását, de a misszió ezt elutasította azzal az indokkal, hogy a Koszovóban is bűnvádi eljárás folyik ellene. Nem sokkal Musliu letartóztatása után az UNMIK terrorszervezetnek minősítette az AKS-t.
Musliu egy azon húsz szélsőséges közül, akik a washingtoni kormányzat szerint veszélyeztetik a Balkán békéjét. Washington a szóban forgó személyeknek betiltotta a belépést az Egyesült Államok területére, és befagyasztotta vagyonukat.