Megegyeztek Afganisztán új alkotmányáról

Három héten át tartó heves vita után sikerült megállapodniuk az afgán vezetőknek Afganisztán új alkotmányáról. A legtöbb vita a hivatalos nyelvekről és a miniszterek állampolgárságáról folyt. Elemzők szerint az új alkotmány nyitva hagyja az iszlám alapú igazságszolgáltatás újbóli alkalmazásának lehetőségét.

Az afgán alkotmányozó gyűlés, a Loja Dzsirga elnöke, Szebgatullah Modzsaddedi vasárnap bejelentette, hogy sikerült megállapodni Afganisztán új alkotmányáról. Nem sokkal később a gyűlés tagjai hivatalosan meg is szavazták az alkotmányt. Az 502 küldöttből álló testület három hete ülésezett egy hatalmas sátorban, amelyet az ország fővárosában, Kabulban állítottak fel.

A BBC News Online beszámolója szerint az elfogadott alkotmány erős elnöki pozíciót vetít előre, ami összhangban van a jelenlegi vezető, Hamid Karzai elképzeléseivel. Az alaptörvény ratifikálásával megnyílik az út, hogy júniusban választásokat tartsanak az országban, ahonnan 2001 őszén amerikai fegyveres segítséggel kényszerítették távozásra a tálib vezetést.

Egy darabig úgy tűnt, hogy az alkotmányozó ülés eredménytelen lesz. Heves viták folytak ugyanis a hivatalos nyelvekről és arról, hogy a miniszterek lehetnek-e kettős állampolgárságúak. Ha vasárnapig nem jutottak volna dűlőre a Loja Dzsirga tagjai, akkor valószínűleg fel is oszlatták volna a gyűlést - jegyezte meg a BBC.

A nyelvekkel kapcsolatban végül abban állapodtak meg, hogy az ország két hivatalos nyelve a pastu és dári lesz. Ezek mellett ugyanakkor egyes térségekben hivatalos nyelv lehet az üzbég vagy tádzsik is, ha az adott helyen többségben élnek azok, akiknek ez az anyanyelvük.

A miniszterek állampolgárságával kapcsolatban az alkotmányozók arra jutottak, hogyha egy jelölt kettős állampolgársággal bír, akkor a parlamentnek kell szavaznia arról, hogy betöltheti-e a posztot. Karzai kormányának tagjai közül többen is kettős állampolgársággal rendelkeznek.

Az alkotmánytervezet nem tesz említést arról, hogy az országban alkalmazni fogják-e a szigorú, iszlámalapú törvénykezést, a sariát. A BBC tudósítója szerint ugyanakkor elemzők úgy vélik, hogy a dokumentum egyik eleme nyitva hagyja a saria alkalmazásának lehetőségét. Az iszlám alapokon nyugvó igazságszolgáltatást gyakorolták Afganisztánban a tálibok idején is.