Bush liberalizálná a bevándorlási törvényeket

George Bush amerikai elnök szerdán javasolta a törvényhozásnak, hogy adjanak három évre szóló munkavállalási engedélyt azoknak a külföldieknek, akik olyan állásokat töltenének be, amelyeket előzőleg hiába kínáltak fel a munkaadók amerikai állampolgároknak.

Az elnök elképzelése lehetőséget nyújtana arra is, hogy az Egyesült Államokban élő 8-12 millió, jórészt latin-amerikai illegális bevándorló legalább egy része rendezze jogi helyzetét: hároméves munkavállalási engedélyt kap az, aki munkaadójával együtt igazolja a hatóságok előtt, hogy munkaszerződése van. Külföldi vendégmunkásként ezután már nem kell attól tartania, hogy kitoloncolják az országból, az engedély lejárta után azonban vissza kell utaznia hazájába.

Az elnök beszédében hangsúlyozta, hogy szó sincs az országban illegálisan tartózkodó külföldiek általános amnesztiájáról, az amerikai állampolgárság automatikus megszerzéséről, hiszen a törvények megsértéséért nem jár jutalom. A részletek kidolgozása a kongresszusra vár, és kérdéses, hogy az idei választási évben a törvényhozók eljutnak-e a szavazásig.

Az elnök javasolta, hogy a 3 éves munkavállalási engedély meghosszabbítható legyen, de hogy mennyivel, azt a törvényhozókra hagyta. Ha a kongresszus nagyvonalú lesz, akkor a vendégmunkások elég sokáig maradhatnak az országban ahhoz, hogy annak rendje és módja szerint ők is kérhessék az állampolgárságot, még mielőtt lejár az engedélyük.

Bush elnök javasolta az állandó tartózkodási engedélyt biztosító zöld kártyák számának a növelését is, melyből jelenleg évente 140 ezret bocsátanak ki.

Az elnök javaslata számos konzervatív hívét felpaprikázhatja, de növelheti támogatottságát a spanyol ajkúak - amerikai szóhasználattal hispánok vagy latínók - között, akik a feketéket is megelőzve az ország legnagyobb kisebbségét alkotják. Az utcai bölcsesség szerint azért nem vállalkoznak sem a republikánusok, sem a demokraták az illegális bevándorlók képtelen helyzetének a gyökeres megoldására, mert az előbbieknek kell az olcsó munkaerő, az utóbbiaknak pedig a spanyol ajkúak szavazata.

A sajtó szerint most az elnök szeretné a maga oldalára állítani a hispán szavazókat, hiszen szoros verseny esetén az őszi elnökválasztás kimenetelét dönthetik el. Texasban és Kaliforniában a népesség 34-34 százaléka spanyol ajkú, a 2000. évi elnökválasztáson kiegyenlített erőviszonyokat mutató Új-Mexikóban, Nevadában és Floridában a lakosság 43, 21, illetve 18 százaléka hispán. Bush 2000-ben a hispán voksok egyharmadát kapta.

Az Egyesült Államokban a spanyol ajkú választópolgárok aránya növekszik leggyorsabban: 1988-ban 2, 2000-ben 7 százalékát tették ki az amerikai szavazóknak, az idén pedig várhatóan már a voksok 9 százalékát fogják leadni. A javaslat segíthet a Mexikóval megromlott viszony javításában is. Bush elnök 2001-ben már hasonló kezdeményezést fontolgatott, de azt elsodorták a szeptember 11-i terrortámadások.

A két ország elnöke a jövő héten a mexikói Monterreyben az Amerikai Államok Szervezetének csúcstalálkozóján külön megbeszélést folytat egymással.