Tovább menetel az elnökjelöltség felé John Kerry

Az iowai küldöttválasztó pártgyűléseken kivívott sikere után a vietnami veterán politikus a New Hampshire-i előválasztáson is győzni tudott. Ezzel egyre nagyobb az esélye, hogy ő legyen George Bush amerikai elnök demokrata párti kihívója a november 2-i amerikai elnökválasztáson. John Kerry esetleges elnökjelöltségéig azonban még sok állomás van hátra, a legközelebbi február 3-án, amikor hét államban egyszerre szavaznak a demokrata szimpatizánsok a lehetséges jelöltekre.

Ha valaki szeretne valamely párt - jelen esetben a demokraták - színeiben versenybe szállni az Egyesült Államok elnökségéért, végig kell csinálnia a jelöltállítási procedúrát. Ennek során választják ki az elnökjelöltségre pályázók közül azt az egyet, akit végül elindítanak az elnökségért. A pályázók közül egy nyáron - jelen esetben július végén, Bostonban - megrendezett, nagy jelöltállító gyűlésen választják ki a párt elnökjelöltjét.

Ezen a gyűlésen 4321 küldött vesz részt különböző államokból, akik az egyes pályázókat képviselik. Egy állam meghatározott számú küldöttet állít. Egy-egy állam küldötteit annak arányában osztják fel a jelöltségre pályázók között, hogy ezek milyen eredményt értek el az adott állam előválasztásán vagy jelöltállító gyűlésén, azzal a kikötéssel, hogy aki 15 százalék alatt teljesít, nem kap őt képviselő küldöttet. A küldöttek döntik majd el, a nagy jelöltállító gyűlésen, hogy a pályázók közül ki legyen a párt elnökjelöltje. Értelemszerűen aki több küldöttet gyűjt az előválasztások és állami jelöltállító gyűléseken, az lehet jó eséllyel az elnökjelölt.

Külön csavar ugyanakkor, hogy egyes tagállamok több küldöttet, mások kevesebbet delegálhatnak a nagy jelöltállító gyűlésre, tehát egyáltalán nem biztos, hogy az győz, aki a legtöbb államban megnyerte az előzetes szavazásokat, hanem az, aki a legtöbb saját küldöttet szerezte meg. Ez utóbbi egyébként már magára az elnökválasztásra is igaz.

MTI/[origo]