Végh Ferencet, a Magyar Honvédség volt vezérkari főnökét szakértőként hallgatta meg a hágai Nemzetközi Törvényszék Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök perében. Végh tanúskodása elején leírást adott arról, hogy milyen állapotok uralkodtak a volt jugoszláv néphadseregben a délszláv háborúk kitörésekor.
Úgy nyilatkozott, hogy a jugoszláv néphadseregben léteztek a fegyelem betartásához, a szabálysértők és bűnelkövetők felelősségre vonásához szükséges szabályok és eszközök, de a gyakorlatban nem érvényesítették őket.
Végh szerint a jugoszláv, a boszniai szerb, illetve a krajinai szerb hadseregnek közös volt a célja a horvátországi és a boszniai háború idején, s szoros volt közöttük az együttműködés, noha különálló parancsnoki rendszerben működtek.
A tábornok példaként hozta fel a jugoszláv hadsereg és a boszniai szerb hadsereg 1993-es kelet-boszniai hadműveletét, amelyet - szerinte - közösen terveztek meg, méghozzá vezérkari szinten.
Milosevic kérdésére válaszolva Végh megerősítette, hogy a három hadsereg kapcsolatáról szóló jelentését a hágai ügyészség által biztosított dokumentumok alapján készítette el, s abból a feltételezésből indult ki, hogy a vádiratban szereplő tények helytállóak.
A jogász képzettségű volt államfő szerint Végh ezzel tulajdonképpen a vád állításai alapján erősítette meg a vádiratban szereplő tényeket, s ez szöges ellentétben van az ártatlanság vélelméről szóló jogi alapelvvel.