Zavargások törtek ki Szlovákia több településén is nem sokkal azután, hogy a kormány bejelentette, hogy 50 százalékkal csökkentik a munkanélküli-segélyt. Ez a megszorítás leginkább a szlovákiai romákat érinti, mivel háromnegyedük munkanélküli, de vannak olyan falvak, ahol senkinek sincs munkája. A szlovákiai romák eddig is rendkívül kevés pénzből próbáltak megélni, amit ez az új intézkedés tovább csökkentett. Az egyik nagy példányszámú brit bulvárlap, a The Sun riportere januárban, még a megszorító intézkedések előtt járt Szlovákiában, ahol szembesült a romák nyomorúságos, reménytelen élethelyzetével. "Szlovákiában mintegy 650 ezer roma él, a becslések szerint 40 százalékuk elhagyná az országot, mégpedig Angliába mennének, amely megnyitja munkaerőpiacát az új EU-tagok előtt" - írta a brit lap, amelyben beszámoltak a romákat ért üldöztetésekről, hátrányos megkülönböztetésükről is.
A fosztogatások és zavargások miatt ezer katonát irányítanak át a hadsereg kötelékéből, hogy a rendőrökkel járőrözzenek, valamint az összes szabadságon levő rendőrt visszarendelték. A rendszerváltás óta most vetettek be először vízágyút a rendőrök, hogy megfékezzék a romák lázongását. Sok helyen fosztogattak, elsősorban élelmiszerboltokat. A rendőrség tömegesen állított elő és tartóztatott le romákat.
Tőketerebesen (Trebisov) kedden szinte háborús állapotok uralkodtak, számos roma megsérült, amikor a rohamosztagokkal összecsaptak. A szlovákiai Roma Polgári Kezdeményezés (ROI) vezetője szerint akár polgárháborúvá is fajulhatnak az események - írja a szlovákiai Új Szó című napilap. A romák körében általános vélemény szerint az uzsorások okozták a romák fellázadását
A szlovák titkosszolgálat (SIS) már február elején figyelmeztetett: a romák elégedetlensége az alacsony szociális juttatások miatt fokozódni fog, s akár nyílt konfliktusokhoz is vezethet. A szlovák miniszterelnök, Mikulás Dzurinda tagadta, hogy ilyen jelzéseket kapott. A kormányfő "konkrét információkra" hivatkozva utalt arra, hogy a zavargásokat nagy valószínűséggel "bizonyos erők" szervezik. Dzurinda nem nevesítette, hogy a romákat megnyomorító uzsorásokra, netán más, politikai indítékból cselekvő erőkre gondol-e.
Rudolf Schuster államfő a Dzurinda-kormányt hibáztatja a történtekért. "Senki sem kérdőjelezi meg a reformok szükségességét, azonban a kormány alulbecsülte ezek hatását a társadalom szociális helyzetére" - mondta.