Kuba mégsem akar szavazást Guantanamóról

Kuba lemondott arról, hogy szavazásra kerüljön az a határozati javaslata, amelyet az ENSZ emberi jogi bizottságához nyújtott be a guantánamói támaszpont ügyében, ahol terrorizmus gyanújával tartanak fogva 600 embert. A Fidel Castro által vezetett ország képviselője azzal indokolta a visszakozást, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei állítólag úgynevezett tétlenségi indítvánnyal akarta megakadályozni a szavazást. Kuba korábban Magyarország támogatását is kérte a határozati javaslathoz.

Az ENSZ emberi jogi bizottsága (CDH) ezekben a napokban tartja Genfben 60. ülésszakát. Kuba képviselője csütörtökön közölte, hogy mégsem kér szavazást arról a határozati javaslatról, amely az ENSZ emberi jogi bizottságának történetében első alkalommal nevezte volna néven az Egyesült Államokat. Kuba április 15-én terjesztette elő határozati javaslatát, amely felszólította az Egyesült Államokat, adjon részletes tájékoztatást a támaszpontra szállított foglyok életkörülményeiről, jogi helyzetéről. A javaslat egyben követelte, hogy kapjanak bebocsátást a fogolytáborba az ENSZ azon szakértői, akik a jogellenes fogva tartás, a kínzás gyakorlatának kérdéseiben járatosak.

Az Egyesült Államok az afgán tálib rezsim ellen indított katonai támadást követően kezdte a kubai területen fekvő támaszpontra szállítani a terrorizmus elleni harcban elfogott embereket. Jelenleg mintegy 600, különböző állampolgárságú embert tartanak fogva. A foglyok ellen nem emeltek semmiféle vádat, nincs joguk ügyvédre, a világtól teljesen el vannak zárva.

Kuba képviselője Genfben közölte: azért mondtak le a szavazásról, mert tudomásukra jutott, hogy "az Egyesült Államok és szövetségesei, az Európai Unió cinkosságával" úgynevezett tétlenségi indítványt készítenek elő. A bizottság ügyrendje szerint, ha ilyen tétlenségi indítványt fogadnak el, akkor annak értelmében nem lehet megvizsgálni a testülethez benyújtott határozati javaslatot. A szavazásról való lemondással egy időben Kuba fenntartja magának azt a jogot, hogy a bizottság következő ülésszakain visszatérjenek erre a kérdésre - közölte a képviselő.

A mostani kubai visszakozás előtt két nappal Kuba budapesti nagykövete sajtóértekezleten jelentette be: szóbeli jegyzéket nyújtott be a magyar Külügyminisztériumnak kérve, hogy Magyarország támogassa a javaslatot, és vállaljon társszerzőséget. A nagykövet akkor úgy fogalmazott: "Magyarország a többi országgal együtt bebizonyíthatja, hogy az emberi jogok területén nem alkalmaz kettős mércét".

Az Egyesült Államok idén február végén engedett először külföldi újságírókat a guantánamói fogolytáborba, azzal a szigorú kikötéssel, hogy az újságírók a foglyokkal semmilyen formában nem válthatnak szót. A kevés számú kiválasztott külföldi újságíró között két magyar tudósító is volt.