Tengerpartjaikért tüntetnek a maorik

Több tízezer maori tiltakozott szerdán Wellington utcáin, amiért az új-zélandi kormányzat állami kézbe akarja venni tengerpartjaikat. Az új-zélandi miniszterelnök asszony nem fogadta a többhetes tiltakozó menet után Wellingtonba érkezett maorik képviselőit. A maori parlamenti képviselők megvonták a támogatást a kormánytól, amely a maorik nélkül kisebbségbe szorul a szigetország parlamentjében.

Több mint húszezer maori tüntető gyűlt össze Wellingtonban, miután tiltakozó menetük több hét alatt végighaladt az Északi-szigeten. A maorik az ellen tiltakoznak, hogy az ország kormánya ki akarja sajátítani partjaikat - tudósít az ABC hírügynökség. A parlament a csütörtöki ülésnapon szavaz a tengerpartok kisajátításáról.

A maorik azt állítják, hogy egy 1840-es szerződésben a brit kormány szavatolja tulajdonjogukat az ország partjaira, valamint nyelvük használatára. Az egykori brit gyarmat kormánya most azonban azt szeretné, hogy bárki beléphessen a maorik által használt tengerparti területekre, ezért államosítanák a partokat.

Helen Clark miniszterelnök-asszony kijelentette: nem hajlandó fogadni a maorik vezetőit, szerinte ugyanis a tüntetés "gyűlölködők és pusztítók" gyülekezete. A BBC News szerint lehetséges, hogy a maorik partjainak kisajátítása Clark miniszterelnöki székébe kerül.

Clark munkáspárti kormánya csak négyfős többséggel rendelkezik az ország parlamentjében, eddig a maori képviselők mind őt támogatták. A tervezet miatt már lemondott egy maori miniszter. Ugyanakkor két maori parlamenti képviselő is bejelentette, hogy a partkisajátítás miatt nem hajlandó a későbbiekben együtt szavazni Clark támogatóival. Ha a maorik kihátrálnak Clark mögül, kormánya kisebbségbe szorul, ez pedig előrehozott választásokhoz vezethet Új-Zélandon.