Bírósági végzés kötelezi a japán tanárokat arra, hogy diákjaikkal énekeltessék az ország vitatott himnuszát. Mostanra több száz tanár ellen indítottak fegyelmi eljárást elsősorban a nacionalista vezetés alatt álló Tokió iskoláiban, amiért megtagadták, hogy részt vegyenek a közös himnuszéneklésekben.
A vitatott dal, a Kimigajó egy tizenegyedik században, a császár dicsőítésére íródott vers tizenkilencedik századi megzenésítése, amely a modern Japán himnuszává vált. Sok japán szerint azonban a császár hatalmát istenítő himnusz túlságosan kötődik az ország sok szenvedést okozó imperialista terjeszkedéshez, ezért éneklése nem időszerű, sőt sokak számára sértő lehet. A himnusz kérdése a kilencvenes évek elején került újra elő, végül a parlament 1999-ben a zászlóval együtt nemzeti szimbólummá nyilvánította és védettséget biztosított neki.
A himnuszt nem éneklő tanárokkal szemben egy ideje igen keményen lép fel a tokiói iskolák felügyeletével megbízott Tokiói Oktatási Tanács. A testület legújabb rendelete szerint a tanároknak példát kell mutatniuk diákjaik számára a himnuszéneklésben. "Kimigajó, vagy büntetés" - foglalja össze röviden az új rendelet lényegét Hirosi Szaitó középiskolai tanár. A harmincöt éves Hirosi a végzősök búcsúztatására rendezett ünnepségen nem állt fel, és nem énekelte a tantestülettel együtt a himnuszt "Egy utolsó leckét akartam adni a diákjaimnak, egy ki nem mondott üzenetet arról, hogy a szólásszabadság alkotmányban garantált jog" - indokolta tettét a tanár.
Az ehhez hasonló eseteket elégelte meg Sintaro Isihara tokiói kormányzó, amikor arra utasította a város iskoláit felügyelő szerveket, hogy szigorúan ellenőrizzék, melyik tanár hanyagolja a himnuszéneklést. A kormányzó feltett szándéka, hogy helyreállítja a japán iskolákban a szerinte igencsak fellazult fegyelmet - ennek a hadjáratnak képezi részét a mostani himnusszal kapcsolatos ellenőrzés sorozat is. A kormányzó szerint a Kimigajó és a zászló "nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy megfontoljuk kötelességeinket az emberi társadalomban, ahol a rasszhoz és nemzethez tartozás lekerülhetetlen".
A tanárok a legfelsőbb bírósághoz fordultak, hogy döntse el: alkotmányba ütközik-e az, hogy a vitatott himnusz éneklésére kényszerítik őket. A bíróság döntése értelmében az oktatási tanácsnak joga van beleszólni a tanári munkába az iskolákban. 350 tanár azonban újabb keresetet nyújtott be a szólásszabadság alkotmányos jogának védelmében - írja a Los Angeles Times
Az oktatási tanács októberben, a tanév kezdetekor valóságos vizsgát rendezett a tanároknak himnuszéneklésből. Az ünnepélyes tanévnyitón az előadókban kitették a zászlót, és mindenkinek arccal a zászló felé fordulva kellett elénekelnie a himnuszt. A hiovatal emberei egyenként ellenőrizték a tanárokat, hogy énekelnek-e. "Énekeltünk. De nem túl hangosan." - emlékezett vissza az ellenőrzésre Tomonori Juasza, az adacsi Nisi középiskola igazgatója.