Évek óta húzódik az a 30 millió dolláros ingatlanadó-vita, amely 2002-ben robbant ki New York város vezetése és Magyarország között. A követelés alapja az, hogy a New York-i hatóságok szerint az ottani magyar főkonzulátus és ENSZ-képviselet épületében lévő szolgálati lakások és vendégszobák kereskedelmi célú helyiségeknek minősülnek (pénzt kérnek a használatukért), így nem vonatkozik rájuk a diplomáciai képviselet irodáit illető adómentesség. A konzulátus szerint viszont az egész épület mentességet élvez, így az évek során nem fizetett ingatlanadóból 30 millió dollárnyi hátralék gyűlt össze.
A történet furcsasága a lap szerint az, hogy az adómentességet egy formanyomtatvány kitöltésével ki lehetne terjeszteni a vendégszobákra is, ám ez egyelőre nem történt meg. A magyar Külügyminisztériumban csak annyit nyilatkoztak az esetről, hogy a tárgyalások folyamatban vannak a városi hatóságokkal.
New York egyébként több más országgal áll hasonló vitában, követelése eléri a 160 millió dollárt. A legnagyobb adós sokáig Törökország volt, csaknem 60 millió dollárral, azóta azonban Ankara megegyezett a város vezetésével.
Az ankarai külügyminisztérium illetékese a Népszabadság érdeklődésére elmondta, hogy a konzulátusok és a városi hatóságok gyakran alkudoznak adósságok kifizetéséről. Mivel a diplomáciai képviseleteket nem perelhetik be bíróságon, a New York-iaknak csak nem hivatalos eszközeik vannak az adósságok behajtására. Amikor egy ország főkonzulátusa vagy ENSZ-képviselete nem fizet, akkor a városházán annyit tehetnek, hogy megnehezítik a diplomaták életét, például gondoskodnak róla, hogy más ügyeiket is lassabban intézhessék a hivatalokban - mondták az ankarai külügyminisztériumban. Egy idő után belátják, hogy érdemes kifizetni legalább az adósság egy részét, és leülnek alkudozni a kérdésről.