A NATO nem vonul ki Koszovóból, és nem engedi meg, hogy a márciusihoz hasonló erőszakhullám megismétlődjék a nemzetközi igazgatás alatt álló tartományban - jelentette ki Pristinában kétnapos koszovói látogatása végén Harald Kujat tábornok, a NATO katonai bizottságának elnöke. Kujat szerint a NATO nem képes ugyan garantálni a biztonságot minden koszovói polgár számára, de a márciusi erőszak nem ismétlődik meg többé. Akkor 19 ember vesztette életét, több mint kilencszázan megsebesültek, több száz szerb otthon és több mint 30 ortodox szentélyt pedig porig égettek.
"Néhány órán belül erősítést küldhetünk Koszovóba, és véget vetünk bármilyen erőszaknak" - idézték belgrádi hírügynökségek a tábornokot, aki szerint a NATO vezette 18 ezer fős békefenntartó haderő (KFOR) létszáma belátható időn belül nem csökken, mert a katonai szövetség számára Koszovó továbbra is elsődleges fontosságú kérdés lesz. Kujat határozottan elutasította azt a lehetőséget, hogy a polgári védelmi feladatok ellátására alakult, főleg egykori albán gerillaharcosokból verbuvált Koszovói Védelmi Hadtest (TMK) átvegye a KFOR szerepét. A tábornok szerint a védelmi hadtest civil szervezet marad, más megbízatása nem lesz, amit mindenkinek így kell elfogadnia.
Az elszakadás párti albánok a majdani független Koszovó hadseregének alapját látták a koszovói válság után létrehozott TMK-ban, amit politikai vezetőik sem titkoltak. A pristinai parlament albán képviselői - jócskán túllépve a törvényhozás korlátozott jogkörét - július 8-án több ponton módosították a tartomány alaptörvényeként szolgáló, "alkotmányos keretnek" nevezett dokumentumot. Az egyik végrehajthatatlan módosítás szerint a TMK mandátuma a jövőben kiterjed közbiztonsági feladatok végzésére is.