Az elnökjelöltekkel kampányol a szeptember 11. bizottság

A novemberi elnökválasztás keltette nagyobb figyelmet is kihasználva, az általa megfogalmazott intézkedési javaslatokat népszerűsíti a szeptember 11. bizottság az Egyesült Államokban. A testület egyelőre nem oszlatta fel magát, mert nem szeretnék, ha javaslataik több más hasonló jelentéshez hasonlóan elsikkadnának. A terrorizmus elleni nagyobb védelmet célzó ajánlásaik végrehajtását azonban - úgy tűnik - nem sieti el a Bush-kormányzat.

Hiába fejezte be tényfeltáró munkáját végső jelentésének kiadásával, nem oszlatja fel magát a szeptember 11-én történt terrortámadások körülményeit vizsgáló bizottság. A szenátus kétpárti testületének tíz tagja azt tervezi, hogy a következő egy évben keresztül-kasul bejárja az Egyesült Államokat és mindenütt azt szorgalmazza majd, hogy a politikusok tegyenek eleget az általuk megfogalmazott 41 főbb javaslatnak.

Amerikában így a novemberi elnökválasztási kampánnyal párhuzamosan a bizottság kampánya is folyik majd. A testület célja pontosan az, hogy kiaknázzák az elnökválasztás keltette nagyobb közfigyelmet. Thomas H. Kean, a bizottság republikánus elnöke szerint ennek fő oka, hogy a korábbi terrorista fenyegetésekről szóló tanulmányokról "nem vettek tudomást". Mint közölte, "A bizottság eltökélt abban, hogy ez alkalommal ne történhessen ilyesmi."

A bizottsági tagok párban utaznak majd: egy demokrata és egy republikánus. Fő céljuk, hogy munkájuk elkerülje a korábbi hasonló témában készült bizottsági jelentések sorsát: azt, hogy figyelmen kívül hagyták azokat. Ilyen volt például a vezetőik után Hart-Rudman bizottságnak nevezett testület 2001. januári jelentése, amelyben eg,y Egyesült Államok elleni jelentős terrortámadás lehetőségére figyelmeztettek.

Bushék vonakodnak

Bush, aki a terrortámadások idején már nyolc hónapja volt hivatalában ugyan fellélegezhetett, hogy a bizottság személyesen nem tette őt felelőssé, ám a jelentésben ajánlott nagyarányú szervezeti átalakítások végrehajtásának felelőssége most az ő vállát nyomja.

Az elnök csütörtök reggel fogadta is a bizottság elnökét, valamint alelnökét, és dicsérte a testületet, hogy "alapos és egységes ajánlásokat tett". "Biztosítottam őket arról, hogy ahol a kormánynak tennivalója lesz, ott ezt megtesszük" - közölte, de úgy tűnik, nem várható, hogy gyorsan reagáljanak, pedig a testület minél hamarabbi intézkedést szorgalmaz. Condoleeza Rice nemzetbiztonsági tanácsadó szerint ugyanis "az embereknek látniuk kell, hogy felettébb alapvető változtatásokról beszélünk". "Csak úgy van értelme az egésznek, ha kipróbáljuk, és megértjük a beavatkozásokat, mielőtt belevetnénk magunkat a munkába".

John F. Kerry demokrata párti elnökjelölt, Bush ellenfele mérsékleten reagált a bizottság jelentésére: "Most nincs idő a civakodásra. Most nincs idő a politizálásra... Itt az ideje cselekedni - most" - közölte. Hiába azonban a nyilatkozatok, már most látható, hogy egy javaslatban biztos, hogy nem ért egyet Kerry és Bush. Ez pedig a nemzeti titkosszolgálati igazgató posztjának létrehozása, amely 15 titkosszolgálat felett gyakorolna ellenőrzést. Kerry támogatja ezt az ötletet, Bush munkatársai azonban szkeptikusak.

A tisztség létrehozásának egyik akadálya a bürokrácia hozzáállása. A CIA és a védelmi minisztérium ugyanis nem szeretné, ha egy ilyen titkosszolgálati fővezérnek kellene dolgoznia, mivel féltik önállóságukat - írja a Los Angeles Times. Bushnak további kényelmetlenséget jelenthet, hogy a szenátus két tagja - egy demokrata párti és egy republikánus is - bejelentette, törvényjavaslatot nyújtanak be, hogy a bizottság főbb ajánlásait életbe léptessék. Ráadásul a kezdeményezés republikánus résztvevője, John McCain arizonai szenátor Bush régi, párton belüli ellenfele, aki a 2000-es elnökválasztás elött Bush riválisa volt.