Aktív külpolitikát sürget Solana

Az Európai Unió aktív világpolitikai szereplésére hívta fel a figyelmet Javier Solana, az Európai Unió Tanácsának főtitkára, az unió leendő külügyminisztere a külügyminisztérium külképviseleti értekezletén elmondott beszédében.  

Javier Solana, aki a külügyminisztérium külképviseleti értekezletén szólalt fel, beszédében elmondta, hogy a jólétben élő országoknak kötelességük szolidaritást vállalniuk a hátrányos helyzetű országokkal. Az Európai Unió Tanácsának főtitkára szerint a tüneti kezelés helyett a problémákat a gyökerüknél kell megoldani. Az Európai Unió katonai képességekkel rendelkező, elsősorban civil hatalom, amelynek mindenképpen szerepet kell vállalnia a válságmegoldásban, de ennél nem szabad továbbmennie.

2004 az Európai Unió nagy éve, hisz ebben az évben csatlakoztak a szervezethez az új tagországok, megszületik az új alkotmány, ezek pedig meghatározzák a XXI. század EU-ját. Solana szerint 25 hasonlóan gondolkodó ország az unió definíciója. Emlékeztetett arra, hogy a 25 tagú Európai Unió 450 millió lakost jelent, ami duplája az Egyesült Államok lakosságának, GDP-je a világ mintegy 25 százalékát, a világkereskedelem 40 százalékát adja, és a Föld legfontosabb segélyező szervezete. Emiatt aktív külpolitikai feladatokat kell vállalnia.

Javier Solana és Kovács László

A főtitkár szerint Magyarország a tapasztalataival és kapcsolataival Ukrajna és a Balkán irányában egyaránt kulcsfontosságú szerepet játszhat az unió szomszédságpolitikájának alakításában, hozzájárulhat a térség stabilitásához. "Az EU új szomszédjai nem érezhetik azt, hogy kizárjuk őket az unióból. Ukrajna és Moldova a közeljövőben biztosan nem lesz EU-tag, mégis fontos a szoros kapcsolattartás. Magyarországra óriási feladatok várnak Szerbia-Montenegró, Macedónia és Bosznia-Hercegovina vonatkozásában is" - közölte a főképviselő, aki szerint az EU déli szomszédjai, az arab országok stabilitása is igen fontos az uniónak.

"Az EU biztonságpolitikai stratégiája részeként olyan fontos területeken is jóval komolyabb szerepet kíván vállalni az elkövetkező időszakban mint a nemzetközi terrorizmus elleni harc, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása" - fogalmazott Javier Solana. A főtitkár szerint ezeket a kérdéseket nem lehet hagyományos katonai erővel megoldani, Solana úgy vélte, hogy itt csak a multilaterális megoldás létezhet. El kell fogadtatni mindenkivel, hogy a multilaterális rendszer jobb az egyoldalú megoldásnál.

A partneri kapcsolatok fontosságát kiemelve a főtitkár elmondta, hogy senki sem tudja egyedül megoldani a felmerülő problémákat, ezért a NATO-n kívül is fent kell tartani a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal. Ugyanakkor fontos szoros együttműködést kiépíteni más hatalmakkal, is. Solana Indiát, Kínát, Brazíliát és a Dél-Afrikai Köztársaságot említette.

A válságkezelés fontosságáról szólva a főtitkár elmondta, hogy az Európai Unió gazdasági közösségnek indult, de napjainkra a világpolitika egyik legfontosabb képviselője lett. Már rendelkezik mindazon katonai és civil képességekkel, amelyek lehetővé teszik számára, hogy különböző válságövezetekben válságkezelő, békefenntartó feladatokat lásson el. Jó példa erre a kongói misszió, ugyanakkor komoly próbatétel lesz Bosznia-Hercegovina. Ezekkel a feladatokkal kapcsolatban az emberekben az a téves nézet él, hogy amióta Magyarország tagja lett a NATO-nak és a EU-nak azóta nemzetközi konfliktusok aktív szereplőjévé vált ahelyett, hogy ezek a szervezetek pusztán védelmet nyújtanának. Solana szerint valójában arról van szó, hogy az ernyő alá beállva most már nekünk kell továbbfejlesztenünk a szervezet értékeit saját biztonságunk megóvása érdekében. Nézete szerint az EU elsősorban civil feladatoka ellátó, de katonai potenciállal is rendelkező szervezet.

Solana és Kovács László külügyminiszter kétoldalú megbeszélést is tartott, amely után a magyar diplomácia irányítója elmondta: felhívta az unió képviselőjének figyelmét a Szerbia stabilizálására koncentráló szegedi folyamat, valamint az ukrajnai demokratikus intézmények kiépítésére fókuszáló nyíregyházi kezdeményezés fontosságára. Kovács László az unió leendő külügyminiszterének támogatását kérte a Magyarország által beindított két kezdeményezés adta lehetőségek kihasználására.

Kiss Tibor, a brüsszeli magyar ENSZ-misszió vezetőjének kérdésére - mely szerint az Egyesült Államok kész-e partnerének tekinteni az EU-t - Solana azt válaszolta, hisz a transz-atlanti kapcsolatokban, s szerinte az Egyesült Államok kész egyenlő partnerként elfogadni az Európai Uniót, "bár a két fél nem mindenben ért egyet". A főképviselő szerint bár az Unió bizonyos kérdésekben más értékeket vall, így katonailag soha nem akarja az amerikai szintet elérni. Kereskedelem és technika terén azonban komoly versenytársai vagyunk annak az országnak, amely katonai potenciálja révén a mi védelmünk egy részéről is gondoskodik - közölte Javier Solana. "Az EU első számú partnere az Egyesült Államok, és nagyon szeretnénk, ha szoros, mély kapcsolat lenne közöttünk a jövőben" - mondta előadásában Solana.