Kolumbiában újabb védelmi zónát szeretnének létrehozni, ahol az évtizedek óta tartó polgárháború béketárgyalásai folynának. Alvaro Uribe elnök béketárgyalásokkal próbálja megoldani a fegyveres konfliktusokat, ám a gerillahadseregek továbbra is folytatják az egymás és a lakosság elleni harcokat - írja a New York Times.
A két éve kormányon levő Alvaro Uribe az egymással szemben álló két fegyveres erővel, a Kolumbiai Egyesült Önvédelmi Egységek (AUC), valamint a Casanarei Földművesek Önvédelmi Egysége (ACC) elnevezésű csoportokkal folytat tárgyalásokat a békéről. Az elnök korábban ígéretet tett arra, hogy kormánya megfékezi az erőszakot Kolumbiában, valamint ellenőrzése alá vonja a kokainüzletet is, amely a két alakulat fő bevételi forrását jelenti.
Az AUC egyik alcsoportját képező Centauros Bloc az ország északi részén levő Santa Fe de Ralitoban tárgyal a kormánnyal. Vezetőjük, Miguel Arroyave felajánlotta, hogy erre az időre leszerelik csapataikat, amennyiben a kormány biztosítja, hogy az itt kialakított védelmi területen a katonákat nem büntetik meg a gyilkosságokért és a kábítószer-kereskedelemért. A csaknem húsz éve önkéntesen (javarészt szökött katonatisztekből, kábítószercsempészekből és földbirtokosokból) szerveződött szélsőjobboldali paramilitárisok a szélsőbaloldaliak leverését és a hatalom visszaszerzését tűzték ki célul.
A szélsőbaloldali ACC a Centauros-tól függetlenül szintén tárgyal a kormánnyal. A marxista felkelők vezetője, Martín Llanos pénteken találkozott a kormány béke-megbízottjával. Llanos elmondta, hogy szükségesnek tarja egy újabb védelmi terület létrehozását a nyugodt tárgyalások lezajlása érdekében.
Uribe megfontolandónak tartja ennek lehetőségét. A májusban létrehozott védelmi zóna után most egy másodikat is szeretnének alakítani, sőt ha lehetséges, akkor egy harmadikat is - mondta a kormány békemegbízottjának szóvivője, Martha Martínez. Az ország északi részében lévő védelmi zónát a tárgyalások békés lezajlása érdekében alakították, ahol a két tábor katonáit nem büntethetik meg korábbi bűntetteikért, a tömeggyilkosságokért és a kábítószer-csempészetért.
Sok politikai elemző szerint azonban a kormány az újabb védelmi zóna kiépítésével már túl sok területet enged át a katonai alakulatoknak anélkül, hogy el tudná érni a csapatok megbékélését. A korábbi békemegbízott, Daniel García-Pena szerint a kormány "hol kemény retorikát használ, hol pedig engedményeket tesz". Uribe hétfő kifejezte a két csapat vezetőjének: ha nem hagyják abba a fegyveres támadásokat az ország lakossága ellen, a kormány megszakítja velük a béketárgyalásokat.
Noha a tárgyalások egész évben tartanak a két csapattal, a fegyveres erők mégis folytatják a helyiek gyilkolását és a kábítószer-kereskedelmet. Az országban negyven éve kezdődött a polgárháború, amelyben egymástól független bal és jobboldali gerillahadseregek vívnak harcot a központi kormányzattal és egymással. A konfliktus a kilencvenes években szélesedett ki. Az ország területének jelentős részét gerillák ellenőrzik, akik kábítószer-kereskedelemből finanszírozzák a háborút.. A polgárháború eddig több mint 200 ezer ember életét követelte, és 2,9 millióan kényszerültek lakhelyük elhagyására.