A darfúri humanitárius krízis további súlyosbításával vádolta meg a szudáni kormányzatot az ENSZ és a Human Rights Watch (HRW) nevű nemzetközi emberi jogi szervezet. Az ENSZ, illetve a HRW szerdán közzé tett jelentése szerint a szudáni kormány szinte semmit sem tett a válság megoldására, az erőszakos cselekmények a Darfúrra összpontosuló nemzetközi figyelem ellenére folytatódnak.
Az ENSZ jelentése szerint a Dzsandzsavídeket támogató hadsereg helikopterekkel intézett támadást egy menekülttábor ellen. A menekültek már korábban is beszámoltak arról, hogy a kormány a légierőt is beveti a dzsandzsavíd milicisták támogatására. Amióta az ENSZ Biztonsági Tanácsa ultimátumot adott Kartúmnak az erőszak befejezésére, ez volt az első eset, hogy a kormány ilyen látványos akciót indított a menekültek ellen.
"Számos vidéki körzetben, és a városok környékén a kormánycsapatok és a dzsandzsavídek rendszeresen követnek el nemi erőszakot olyam lányokon és nőkön, akik eltávolodnak a menekülttábortól, vagy elhagyják a város területét." - írja jelentésében a HRW.
A dzsandzsavídek továbbra is szabadon garázdálkodhatnak a tartományban, noha a kormányzat megígérte, hogy lefegyverzi őket, és megbünteti azokat akik háborús bűnöket követtek el. Kertúm folyamatosan tagadja, hogy támogatná a dzsandzsavídeket, sőt Hasszán Abdin, Szudán londoni nagykövete azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy 100 milicistát le is taróztattak.
A menekültek ezzel szemben azt állítják, hogy a kormányzat emberei gyakran erőszakkal telepítik őket vissza falvaikba, ahol bármikor rájuk támadhatnak a dzsandzsavídek. A milicisták több esetben újra lerohanták azokat a falvakat, ahová visszatért az egyszer már elűzött lakosság - írja a CNN.
A HRW ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy Kartúm igyekszik kijátszani az ENSZ-t a milicisták lefegyverzésével kapcsolatban. A szudáni kormány igyekszik a dzsandzsavídeket beolvasztani azokba a belügyi alakulatokba, amelyek a menekültek biztonságát hivatottak megvédeni, pont a dzsandzsavídek ellen.
"A dzsandzsavídek besorolása a rendőri alakulatokba, amelyek a "biztonsági környékeket védik, ez az abszurditás csúcsa." - jelentette ki Kartúm lépésére reagálva Peter Takirambudde, a HRW afrikai osztályának vezetője . "A szudáni kormánynak bíróság elé kell állítania a bűnösöket, nem felelős pozíciókba osztani őket."
Ugyanakkor Kartúm igyekszik megakadályozni, hogy a menekültek beszámoljanak szenvedéseikről. A londoni székhelyű Amnesty International (AI) emberi jogi szervezet jelentése szerint a kormány emberei bebörtönzik azokat, akik külföldiekkel beszélnek a krízisről. A szervezet szerint eddig legalább ötven embert tartóztattak le. 15 férfit az Abu Súk menekülttáborból vittek el az után, hogy Colin Powell amerikai külügyminiszter látogatást tett a helyszínen és beszélt a menekültekkel.
Egy nyugat darfdúri nő az AI-nek elmondta, hogy már többször börtönözték be őt azért, mert a táborokba látogató diplomatáknak tolmácskodott. "Bevittek a főhadiszállásra, ahol kígyókkal és skorpiókkal fenyegettek, és azzal vádoltak, hogy félrefordítottam azt amit a diplomatáknak mondtak." - meséli a jelntésban a nő. A kormányerők "biztonsági okokkal" indokolták a letartóztatásokat. Állításuk szerint az embereket nem azért vették őrizetbe, mert külföldiekkel beszéltek.
Darfúrban és a szomszédos Csádban több mint egymillió ember nyomorog menekülttáborokban. A kormány támogatását élvező arab dzsandzsavíd milicisták az év elején indítottak szabályos irtóhadjáratot az ellenzéki mozgalmakat támogató földművelő fekete lakosság ellen. Az etnikai tisztogatásoknak eddig körülbelül 30-50 000 áldozata lehet. A milicisták nem engedik a menekülttáborokba a segélyszállítmányokat. Az esős évszak közeledtével a menekülteket járványok is fenyegetik.
AZ ENSZ biztonsági tanácsa augusztus 30-ig adott időt Kartúmnak arra, hogy lefegyverezze a milicistákat, és felelősségre vonja a bűnösöket. Ha Szudán nem engedelmeskedik, a nemzetközi közösség kereskedelmi szankciókat léptet életbe, és akár katonai beavatkozás is várható.