A vasárnapi népszavazás lefolytatásának a tisztaságát ellenőrző nemzetközi megfigyelők nevében az amerikai Carter Központ egyik illetékese, Jennifer McCoy csütörtökön Caracasban bejelentette: a szavazatok részleges újraszámlálása egyértelműen bizonyítja, hogy Chávezt a venezuelai választópolgárok többsége továbbra is elnökének tekinti. A referendumnak az volt a tétje, hogy Chávez megtarthatja-e államfői posztját. A felülvizsgálatot a külföldi megfigyelők kezdeményezték, és meghívták arra mind a kormányzat, mind az ellenzék képviselőit is, de ez utóbbiak nem vettek részt az átvilágításban mondván, hogy az nem eléggé meggyőző. Chávezt először 1998-ban választották meg elnöknek, és a mostani népszavazás eredményeként 2006-ig hivatalában maradhat.
Az olajban gazdag dél-amerikai ország első embere végletesen megosztotta politikájával Venezuela közvéleményét. A venezuelaiak vagy rajonganak érte, vagy gyűlölik, senki sem közömbös iránta. A legszegényebb lakosok, főleg a nagyvárosok nyomornegyedeiben élők lelkesednek érte, mert szociális ellátó hálózatot épített ki, megszervezte például, hogy ingyenesen hozzájussanak orvosi ellátáshoz, ami korábban megfizethetetlen volt a számukra.
A jómódú középosztály és az annál gazdagabb rétegek állnak élesen szemben Chávez tevékenységével. Szemére vetik, hogy az ország gazdasági teljesítménye visszaesett elnöksége alatt, és élesen bírálják tekintélyuralminak tartott politikai módszereit. Washingtonban különös bizalmatlanságot keltett Chávez iránt az a tény, hogy a caracasi elnöki palota lakója szoros kapcsolatokat épített ki a kommunista Kubával, illetve annak teljhatalmú vezetőjével, Fidel Castróval. Havanna egyébként melegen üdvözölte Chávez győzelmét, amelyet az Egyesült Államok és a venezuelai oligarchák csúfos vereségének nevezett.
A venezuelai ellenzék már korábban is tett kísérleteket az elnök megbuktatására, de Chávez túlélt egy puccsot és egy kéthónapos általános sztrájkot, amelyet mindennapos tömegtüntetések kísértek.