Bászájevet sejtik a túszejtés hátterében

Az orosz hatóságok a fanatizmusáról ismert hadurat, Sámil Bászájevet sejtik az oszét túszdráma hátterében. A kegyetlenségéről elhíresült harcos vakmerő terrorakcióival hívta fel magára a figyelmet: repülőgépet térített el, kórházat foglalt el, akciói során nem kímélte a civilek életét. Csecsenföld függetlensége idején egy ideig miniszterelnök volt, de mivel úgy ítélte meg, hogy Maszhadov elnök túl megengedő Moszkvával szemben, felkelést robbantott ki. Egy orosz akna miatt csonkolni kellett egyik lábát, de ennek ellenére azt állítja: addig harcol, amíg "Allah törvényei uralkodnak Jeruzsálemben".

Sámil Bászájev az utóbbi években számos merényletet és emberrablást vállalt magára, nevét az észak-oszét túszdrámával is összefüggésbe hozzák. Kézzelfogható bizonyítékok mostanáig ugyan nem kerültek elő, de a látványos erőszakcselekmény mindenképpen kézjegyét viseli. A független iszlám Csecsenföldért folytatott harcában már a múltban is emberek százainak, köztük számtalan polgári személynek vérét ontotta.

Bászájev 1965-ben született Vegyenóban, a kaukázusi köztársaság délkeleti részén. Amikor Dzsohar Dudajev 1991-ben kikiáltotta Csecsenföld függetlenségét, még Moszkvában folytatott agrártanulmányokat, és mellette számítógépeket árult. Nem sokkal később nagy feltűnést keltő akcióval csatlakozott a lázadókhoz: elvbarátaival 1991 novemberében Ankarába térített egy szovjet repülőgépet 178 emberrel a fedélzetén. Túszait végül a csecsen fővárosban, Groznijban engedte szabadon.

Az első csecsenföldi háborúban, 1994 és 1996 között Bászájev egyik kulcsfigurája lett a lázadók mozgalmának a későbbi, Moszkva által el nem ismert Aszlan Maszhadov csecsen elnökkel együtt.

Groznij ostromakor, Maszhadov elnökkel

Vakhite mély tiszteletet keltett harcosaiban: 1995 februárjában egysége utolsóként menekült el a támadó orosz csapatok elől Groznijból. A város visszafoglalásakor is az első vonalban harcolt 1996 augusztusában.

Külföldön a dél-oroszországi Bugyonnovszk városban végrehajtott véres túszejtő akció fejeként tett szert hírnévre, amikor több mint 150 embert mészároltak le 1995 júniusában. A tévénézők a világ minden táján feszült figyelemmel követték, hogyan alkudta ki Viktor Csernomirgyin akkori orosz kormányfőtől műholdas telefonon a szabad elvonulást felkelőosztaga számára.

Csecsenföld de facto függetlensége idején Bászájev beszállt a politikába. Jóllehet az 1997. januári elnökválasztáson megsemmisítő vereséget szenvedett Maszhadovtól, egy év múlva átmeneti időre mégis miniszterelnöke lett.

Baszajev mint csecsen elnökjelölt

Kapcsolatuk nagyon feszült volt, mert Bászájev folyamatosan a Kreml iránti túlzott engedékenységet vetett szemére Maszhadovnak . Bászájev szövetségre lépett az arab származású hadúrral, Hattábbal. Ellentétben sok csecsennel mindkét lázadóvezér a vahhábizmus, az iszlám egyik konzervatív, puritán irányzatát akarja bevezetni a kaukázusi köztársaságban.

Maszhadov akaratával szembeszegülve Hattáb és Bászájev 1999 augusztusában felkelést robbantott ki a Csecsenfölddel határos orosz köztársaságban, Dagesztánban. A felkelés volt az egyik kiváltója a második csecsenföldi háborúnak. Egy fél évvel később, 2000 januárjában Groznij orosz visszafoglalásakor Bászájevet súlyosan megsebesítette egy felrobbanó akna. Egyik lábát csonkolni kellett, harci kedve azonban töretlen maradt.

A csecsenföldi konfliktus békés megoldását már régóta kizárta: a muzulmánokat felszabadító háború a Volgától a Donig 20-25 éven át fog tartani - mondta egy öt évvel ezelőtti interjúban. Harca csak akkor ér véget, ha majd "Allah törvényei uralkodnak Jeruzsálemben".