Szájer közölte, hogy a különböző frakciók között szerdán lesz egyeztetés a határozati javaslat végső szövegváltozatáról. Az EP három legnagyobb frakciója, a néppárti, a szocialista és a liberális korábban egyaránt támogatásáról biztosította, hogy szülessen határozat e kérdésről. Egyben arról is beszámolt, hogy az Európai Parlament hétfőn kezdődött strasbourgi ülésén ő maga napirend előtt felszólalt, s felhívta képviselőtársai figyelmét a vajdasági magyarellenes atrocitásokra.
Szájer felszólalásában elsorolta, hogy az elmúlt időszakban milyen magyarellenes atrocitások történtek a Vajdaságban, s kért mindenkit, aki demokratikus érzelmű, aki fontosnak tartja az emberi, a kisebbségi jogokat: próbáljon meg nyomást gyakorolni a szerbiai kormányra, hogy vessenek véget az ilyen típusú jelenségeknek.
Az EP-határozat várható hatásáról Szájer úgy vélte: az Európai Parlament igenis illetékes minden olyan ügyben, amely az emberi jogokat, az európai biztonságot érinti, azaz határozat nyomásgyakorlás lenne Szerbiára, hogy az ilyen típusú etnikai atrocitásokkal szemben határozottan fel kell lépni, nem szabad struccpolitikát folytatni. Egyben elmondta: az Európai Parlamentben most jön létre a Délkelet-Európával foglalkozó parlamenti delegáció, méghozzá egy néppárti politikus elnökletével, s immár e bizottság figyelmét is sikerült felhívniuk, hogy ne csak Koszovóra, illetve az általános szerbiai helyzetre figyeljenek, hanem a vajdasági etnikai jellegű atrocitásokra is.
Arra a kérdésre, hogy miként értékeli az EU-tagországok hétfői brüsszeli külügyminiszteri tanácskozásán elért eredményt, azt, hogy a következő ülésre jelentést kell készíteni Vajdaság ügyében, Szájer elismeréssel reagált. Mint mondta, mind a magyar kormánynak, mind nekik, magyar EP-képviselőknek az a feladatuk, hogy a nemzetközi színtéren felhívják a figyelmet erre az ügyre, hiszen a nemzetközi sajtó - bár nem kicsinyíti az atrocitásokat - viszonylag keveset írt erről, s így az EU is kevésbé hajlamos arra, hogy magától foglalkozzon ezzel az üggyel.