Mádl enyhítheti a magyarverések miatti feszültséget

Mádl Ferenc államfő belgrádi látogatása enyhítheti a Szerbia-Montenegró és Magyarország közötti feszültséget, amely a vajdasági magyarverések miatt alakult ki. A szerb politikusok ugyanis nem vették jó néven, hogy Magyarország a vajdasági magyarok ügyét az EU több fórumán is előterjesztette. Kedden az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának zárt ülésén is szóba került a vajdaságiak ügye.

Mádl Ferenc köztársasági elnök kedden megkezdte háromnapos szerbia-montenegrói látogatását. Elsőként Svetozar Marovic szerbia-montenegrói államfővel találkozott, tárgyal Boris Tadic szerb elnökkel, Vojislav Kostunica kormányfővel és Pavle szerb ortodox pátriárkával. Szerdán és csütörtökön Podgoricában találkozik montenegrói politikai vezetőkkel, illetve Újvidéken és Szabadkán is tárgyal vajdasági tartományi elöljárókkal, illetve a vajdasági magyarok egyházi és politikai vezetőivel. A magyar államfő látogatása enyhítheti a feszültséget, amely a vajdasági magyarokat ért incidensek kapcsán alakult ki a két ország között - tudósít az MTI.

Ennek az enyhülésnek a jele, hogy az államfő egyéb kérdések mellett a vajdasági magyarokat ért incidensekről is tárgyalt Maroviccsal. Egyetértettek abban, hogy történtek kirohanások a vajdasági magyarok ellen, de az incidensek mögött nem a szerb állam vagy az állami politika áll. "A jövő közös, a nyitott kérdések megoldásának kell szentelnünk magunkat" - közölte Marovic. A szerb politikusok és sajtó azon kijelentéseire reagálva, miszerint Budapest túlhangsúlyozza az esetek jelentőségét, elmondta, hogy talán nem árt néha túlhangsúlyozni problémákat, mert akkor könnyebben tisztázhatóak a gondok, s könnyebb megfékezni a kedvezőtlen folyamatokat, illetve bátorítani a kedvezőeket.

Az elmúlt hetekben több szerb politikus és újság kritizálta a magyar diplomáciát, amiért az EU külügyminisztereinek ülése és az Európai Parlament elé vitte a vajdasági magyarok ügyét. Szerintük Budapest felfújja az ügyet.

A vajdaságiak ügye az EU-ban

A Vajdaságban 2003 ősze óta különösen intenzívvé váltak a kisebbségellenes atrocitások, köztük a magyarok ellen elkövetett jogsértések. A magyarverések miatt már hónapok óta folyik a párbeszéd a két kormány között, ám több magyar politikus és vajdasági szervezet szerint a belgrádi kormány és a hatóságok megpróbálják eltussolni az ügyeket; sok esetben elhallgatják, hogy a verekedéseknek etnikai oka van. A szerb sajtó, illetve politikusok, köztük Kostunica, kezdetektől fogva azt állították, hogy az incidensek mögött nincs állami stratégia, illetve, hogy a magyar sajtó és politika felfújja az esetek jelentőségét.

A feszültség akkor vált kézzelfoghatóvá, amikor Magyarország több európai uniós fórum elé tárta a vajdasági magyarok ügyét. Az MTI szerint szeptember 7-én magyar kezdeményezésre fogadta el az Európai Parlament néppárti, valamint szocialista frakciója a vajdasági magyarok ügyét tárgyaló határozatot. A néppárti javaslat többek között tartalmazza egy vizsgálóbizottság felállítását a vajdasági atrocitások megelőzésére és kivizsgálására, illetve felhívja a szerbia-montenegrói hatóságok figyelmét arra, hogy a megtörtént esetek ne maradjanak következmény nélkül. A szocialista javaslat tervezete szerint az EP küldhetne monitoring csoportot a helyszínre, és kéri a parlament elnökét, hogy szólítsa fel a szerb kormányt, hogy tegyen hathatós lépéseket. Szájer József, a Fidesz EP-képviselője s egyben az Európai Néppárt frakciójának egyik alelnökének elmondása szerint szerdán lesz a végső egyeztetés a határozati javaslat szövegéről és az EP csütörtökön tűzi napirendre az ügy tárgyalását.

Az EU-külügyminiszterek szeptember 13-ai ülésén Kovács László külügyminiszter szólalt fel a vajdasági magyarok bántalmazása ügyében. A felszólalás tartalmazta, hogy a vajdasági kisebbség ellenes atrocitások ellenkeznek Szerbia-Montenegró azon törekvéseivel, hogy közeledjen az EU-hoz. Azzal vádolta a szerb kormányt, hogy "csak ígérget", konkrét lépések nem születnek az ügyben. Bár az unió részéről brüsszeli források szerint egyelőre csak mérsékelt intézkedések várhatók, az Európai Unió tagországainak belgrádi nagykövetei, valamint az EU megfigyelő missziója jelentést készítenek a vajdasági támadásokról, és azt az EU külügyminisztereinek következő, októberi ülése elé terjesztik - jelentette be Kovács László külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

Szerbia szerint csak ront a nagy nyilvánosság a helyzeten

A fent leírt magyar kezdeményezések nem váltottak ki pozitív reakciókat a szerb fél részéről. Sem a sajtó, sem a politikusok nem értettek egyet azzal, hogy szükséges lett volna nemzetközi szintre vinni a vajdasági magyarok ügyét.

Rasim Ljajic szerbia-montenegrói emberi jogi és kisebbségügyi miniszter, valamint Dragan Jocic belügyminiszter szerint az, hogy most már nemzetközi fórumokon is téma a vajdasági incidensek ügye, csak tovább ronthatja a magyarok helyzetét. A belügyminiszter ugyanakkor hozzátette, nem hiszi, hogy ez megrontja a két ország kapcsolatát. Rade Bulatovic titkosszolgálati főnök szerint az elmúlt tíz év átlagához képest nem nőtt az incidensek száma, a Vajdaságban a biztonsági helyzet stabil, s az incidensek nem szervezetten történtek.

Mindemellett a szerb diplomácia az elmúlt hetekben számos erőfeszítést tett, hogy az EU szemében javítsák a szerb kormány tevékenységének megítélését. Kostunica szerb miniszterelnök szeptember 8-án személyesen látogatott el a Vajdaságba, szeptember 11-én pedig egy napra Brüsszelbe utazott, és tárgyalt Javier Solanával, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével azokról az intézkedésekről, melyeket Szerbia kíván tenni a Vajdaság ügyében. Szó volt a rendőrség és az igazságszolgáltatás tevékenységéről, bizonyos törvényi módosításokról, illetve arról, hogy külön tanács alakul, amelyben minden szerbiai kisebbség képviseltetni fogja magát.

A VMSZ javulást vár a nemzetközi figyelemtől

A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Kasza József szerint semmiképpen sem válhat a Vajdaság kárára, hogy a magyarverésekkel már az Unió is foglalkozik. A nagyobb kár szerinte az, hogy a szerb kormány és hatóságok eddig nem reagáltak kellőképpen az incidensekre. "Mi sem bizonyítja jobban igazunkat, mint hogy Kostunica addig nem akart ezekről a problémákról komolyan tárgyalni, amíg a nemzetközi fórumok közbe nem avatkoztak, illetve a magyar diplomácia, a magyar ellenzék és a hatalmon lévő pártok nem kezdtek el ezzel komolyan foglalkozni" - mutatott rá a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke.