Kofi Annan BBC rádiónak nyilatkozva közölte: egyike azoknak, akik úgy vélik, szükség lett volna az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy második határozatára is, amely zöld utat adott volna a Szaddám Huszein rendszerét megdöntő amerikai megszállás számára. Hozzátette, hogy az amerikai döntés nem volt összhangban a világszervezet alapokmányával. Az iraki háború óta "fájdalmas leckéket" kellett a nemzetközi közösségnek megtanulnia - mutatott rá.
A világszervezet főtitkára aggodalmát fejezte ki a januárra tervezett iraki választások megtartása miatt, amennyiben a biztonság nem javul jelentősen a közép-keleti országban.
A brit külügyminisztérium szóvivője szerint azonban a brit főügyész annak idején "világossá tette a kormány álláspontjának jogi megalapozottságát". Lord Goldsmith a háború előtt kiadott hivatalos állásfoglalásában törvényesnek ítélte az újabb ENSZ-határozat nélküli iraki katonai beavatkozást, azzal, hogy arra a már addig elfogadott biztonsági tanácsi határozatok is jogalapot adtak.
Hivatalosan többször cáfolt, ám rendre visszatérő brit sajtójelentések szerint azonban a főügyész - aki a brit jogi berendezkedésben elsősorban nem fővádlóként, hanem a kormány jogi tanácsadójaként tevékenykedik - később maga is megkérdőjelezte saját állásfoglalásának helytállóságát.