Blairt figyelmeztették, hogy gondok lesznek Irakban

Tony Blair brit miniszterelnök tanácsadói az iraki háború megindítása előtt arra figyelmeztettek elemzéseikben, hogy a háború után Irakban komoly biztonsági és stabilitási problémák merülhetnek fel - írja szombati számában titkos kormányzati iratokra hivatkozva a The Daily Telegraph. A lap szerint a brit kormány annak ellenére vállalt szerepet az iraki háborúban, hogy a szakértők előre megjósolták, a megszállóknak komoly katonai ellenállással kell majd szembenézniük, az iraki demokrácia megszilárdításának lehetőségét pedig többen is kétségesnek tartották.

Saját külügyminisztere és közvetlen tanácsadói figyelmeztették már egy évvel az iraki háború előtt a katonai beavatkozás megjósolhatatlan következményeire a brit kormányfőt - írta a szombati The Daily Telegraph titkos feljegyzésekre hivatkozva. A legnagyobb konzervatív brit napilap szerint Jack Straw külügyminiszter 2002. márciusában azt írta egy "Titkos és személyes" minősítésű iratban Tony Blairnek, hogy "senkinek nincs fogalma arról", mi fog történni a háború után.

Blairnek szóltak

Straw feljegyzése szerint az amerikai kormány már akkor a rendszerváltást tette a beavatkozás fő okává, ettől remélve a tömegpusztító fegyverek fenyegetésének megszüntetését. A brit külügyminiszter szerint azonban "senki nem válaszol megnyugtatóan arra, miként lehetne teljes bizonyossággal feltételezni, hogy az új rendszer bármiben is jobb lesz... Iraknak nincs demokratikus múltja, így senkinek nincsenek (demokratikus) tapasztalatai vagy szokásai".

A brit kormány belső kabinetjének védelmi titkársága a lehetséges következményeket mérlegelő egyik elemzésében azt írta a miniszterelnöknek, hogy a háború után katonai puccsok sorozata is elképzelhető, és végül ismét "egy szunnita diktátor" kerülhet hatalomra, aki idővel maga is tömegpusztító fegyverek birtokába juthat - áll a The Daily Telegraph szombati cikkében. A testület értékelése szerint egyébként még egy esetleges népképviseleti kormány is törekedhet ilyen fegyverek megszerzésére, amíg Izraelnek és Iránnak is van tömegpusztító arzenálja, és a palesztinok helyzete nem rendeződik.

Sir David Manning, Blair külpolitikai főtanácsadója ugyancsak 2002. márciusában azzal a figyelmeztetéssel tért haza washingtoni tárgyalásairól, hogy "Bush elnöknek még nem sikerült választ találnia a legégetőbb kérdésekre... amelyeknek egyike úgy hangzik: mi lesz másnap?" Sir David a miniszterelnökhöz intézett személyes és titkos feljegyzésében azt írta: benyomása szerint komoly annak a kockázata, hogy az amerikai kormány "alábecsüli a nehézségeket" Irakban. Manning egyértelműen figyelmeztette Blairt a beavatkozás sikertelenségének veszélyére, azt írva: az amerikai kormány forgatókönyveiben "a kudarc nem szerepel a lehetséges opciók között ... ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy sikerül is elkerülniük a kudarcot".

A The Daily Telegraph által idézett iratok szerint a brit kormány külpolitikai elemző műhelyei egyöntetűen úgy vélték, hogy a tömegpusztító fegyverek kifejlesztésében Szaddám Huszein rezsimje az elmúlt években nem ért el jelentős haladást. A kabinetiroda elemzése szerint a katonai beavatkozáshoz egyértelmű és meggyőző katonai célok szükségesek, az iraki rendszerváltás azonban nem ilyen. A feljegyzés szerint a konfliktus inkább George Bush amerikai és Szaddám Huszein iraki elnök "kölcsönös ellenszenvtől hajtott különmeccsének tűnik".