A házasságtörésen csúszhat el a török EU-tagság

Az Európai Unió legnehezebb feladata most, hogy decemberig el kell döntenie, mi legyen Törökországgal. A félig ázsiai ország évtizedek óta szeretné elkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, de Románia és Bulgária is előnyben van vele szemben. A házasságtörést büntetni kívánó török képviselők most megfelelő ürügyet szolgáltatnak az Unió politikusainak, hogy újra elodázzák a török felvételt.

A csatlakozni vágyó országok között Bulgária áll a legjobban, mondta Olli Rehn, a mostani bővítési biztos. Bulgária ugyan nagyon szegény ország, de az utóbbi években nagyon gyorsan haladt az EU-s jog átvételével. A tervezett decemberi határidő előtt már fél évvel, június közepén lezárta az összes fejezetet a csatlakozási tárgyalásokon. Az EU korábbi ígéretei alapján Bulgária várhatóan 2007-ben beléphet az Unióba.

Hacsak nem lassítja a bolgár csatlakozást két újabb szempont. Az egyik szerint egy újabb bővítéssel be kellene várni a többi csatlakozásra váró országot. A másik szemponttal a múlt héten jött elő a brit liberális párt, amely egyébként a bővítés egyik legnagyobb elkötelezettje. Szerintük addig nem kellene új tagállamot felvenni, amíg az EU új alkotmányát el nem fogadták, nehogy még a mostaninál is nehézkesebb legyen az alaptörvény ratifikálása.

Bulgária után a második legesélyesebb csatlakozó Románia. Romániának is megígérték Brüsszelben, hogy 2007-ben tag lehet, azonban a bukaresti kormánnyal sokkal elégedetlenebbek, mint a szófiaival. Románia még nem zárta le az összes fejezetet. Bár erre decemberig még van idő, sok EU diplomata szerint túlságosan nehézkes a román fél. Ráadásul az elmúlt évben rendszeresen támadták Romániát az Európai Parlamentben is. 2004 első félévében sokszor napirendre került, hogy a rossz gyermekvédelmi törvény miatt sok gyereket eladnak külföldi örökbefogadó szülőknek Romániából, és a korrupciót is élesen támadták. Később részben fideszes nyomásra az Európai Néppárt támadta a bukaresti kormányt a választási törvény módosítása miatt. A közelmúltban Orbán Viktor pedig azt javasolta, hogy a székelyföldi autonómiától tegye függővé a magyar kormány a román csatlakozás támogatását. A támadások ellenére azonban az EU-ban elég erősnek látszik a politikai akarat, hogy Bulgáriát és Romániát egyszerre fogadja be az Unió.

Horvátország szintén bízik a 2007-es csatlakozásban, de erre kevés esély látszik. Ha minden a terv szerint megy, akkor az EU decemberben dönt arról, hogy 2005 tavaszán megkezdődhetnek-e azok a csatlakozási tárgyalások Horvátországgal, mely a bolgárokkal és a románokkal már évek óta folynak. Horvátországgal azért csúszott az egyezkedés, mert az EU feltételül szabta, hogy a zágrábi kormány teljes mértékben működjön együtt a Hágai Nemzetközi Bírósággal a jugoszláv polgárháború vádlottjainak felkutatásában és kiadatásában. A horvát közélet demokratizálódása és ez együttműködést most lehetővé tette a tárgyalásokat, de a 2007-es tagság a legtöbb európai politikus szerint irreális, és inkább a 2009-es csatlakozást javasolják Brüsszelben. Továbbra is problémát jelent az Unió és Horvátország viszonyában, hogy sok szerb menekült még mindig nem térhetett haza.

Több országnak nincs esélye csatlakozásra belátható idén belül. Idén Macedónia jelezte hivatalosan is csatlakozási szándékát, de egyelőre szó sincs a tárgyalások megkezdéséről. Szerbia-Montenegró, Albánia és Bosznia-Hercegovina stratégiai céljaik között tartják az integrációt. Ezek az államok egy nyári konferencián kaptak egy homályos ígéretet az osztrák kancellártól, hogy talán tíz év múlva már aktuális lehet csatlakozásuk. Az ukrán kormány hosszú távú céljai között szintén szerepel az EU-tagság megszerzése.