Főleg Irakon vitázott egymással Bush és Kerry

Főként az iraki háborún és a hazai biztonsági helyzeten vitázott egymással George Bush és John Kerry első televíziós vitájukon. Kerry az iraki háború elhibázott voltát hangoztatta, míg George Bush azt igyekezett bizonygatni, hogy nem Kerry, hanem ő az, aki igazán alkalmas az Egyesült Államok vezetésére. A vitát milliók kísérték figyelemmel. A két amerikai elnökjeklölt még két hasonló eseményen találkoznak a november másodikai elnökválasztás előtt.

Az iraki háború és az otthoni biztonság volt a fő témája az amerikai elnökjelöltek első tévévitájának. George Bush és John Kerry helyi idő szerint csütörtök este kilenckor állt kamerák elé Miamiban, hogy meggyőzze a szavazókat, rá érdemes szavazni a november másodikán tartandó elnökválasztáson. Erre még két alkalommal lesz lehetőségük - legalábbis egymással folytatott televíziós vita keretében.

Kerry szerint az iraki háború tévút, amelynek nincs köze a szeptember 11-i támadásokhoz, és "óriási ítélőképességbeli hiba" volt. "Hiszek az erőben, eltökélt vagyok és elszánt. Levadászom, és elpusztítom a terroristákat, akárhol is legyenek. De ugyanakkor okosnak kell lennünk. Okosságon azt értem, hogy nem fordítja el a figyelmét az Oszama bin Laden elleni igazi terrorizmus elleni háborúról Afganisztánban" - mondta, bizonygatva, hogy van olyan erős mint Bush, és ellenfele orra alá dörgölve, hogy a szeptember 11-e fő felelősének tartott bin Laden bizony megszökött.

Az ezen láthatóan feldühödött Bush elutasította Kerry gyanúsítgatását, hogy Irak megszállása rossz döntés volt, azt állítva, mind Oszama bin Ladennel, mind Szaddám Huszeinnel le kellett számolni. Az elnök szeptember 10-e előtti mentalitással vádolta meg Kerryt. Bush szerint "Hiszem, hogy győzök mert az amerikai nép tudja, hogy tudom, hogyan kell kormányozni... Megértem, hogy nem mindenki ért egyet döntéseimmel. És volt egypár kemény döntésem. De az emberek tudják, hol állok."

Bush azzal indított ellentámadást, hogy rossz hírbe hozza az amerikaiak iraki szövetségeseinek - Nagy-Britannia, vagy Lengyelország - erőfeszítéseit. Szerinte egy olyan vezető alatt, aki hibának tartja az Iraki háborút, az Egyesült Államok nem volna képes hatékony nemzetközi támogatást megszervezni.

A demokrata jelölt azzal igyekezett ellenfelét bosszantani, hogy apjával, az idősebb Bushsal példálózott, aki nagyon másként ítélte meg mit is kell csinálni Szaddám Huszeinnel. Kerry szerint Bush elintézte, hogy az USA vállalja magára az iraki háború költségeinek és veszteségeinek 90 százalékát. Azt állította, megfontoltabb politikával el lehetne érni az iraki helyzet normalizálását, és hat hónapon belül megkezdődhetne a csapatkivonás.

Bush erre azzal felelt, hogy Kerry nem alkalmas a hadsereg főparancsnokának, mert nem ért hozzá, hogyan vezessen háborút, vagy hogyan kezelje a szövetségeseket. Bush igyekezett mindenkit meggyőzni arról, hogy elnöknek lenni nagy, nehéz és kemény feladat, de ő képes erre: tisztán beszél, és nem küld zavaros üzeneteket.

Nem mindenben volt azonban egyet nem értés a két jelölt között. Kifáradva az Irakon folytatott vitában, a műsor vége felé Szudán ügyében hasonló álláspontra jutottak: a Darfuri eseményeket népirtásnak kell tekinteni. Egyet értettek abban is, hogy a nukleáris eszközök elterjedése jelenti a legnagyobb veszélyt az Egyesült Államok számára.

Kerry szerint a fő veszély, hogy a volt Szovjetunióból könnyen terroristák kezébe kerülhetnek nukleáris eszközök. Ugyanakkor támadta Busht azért, mert képtelen volt szembeszállni Észak-Koreával, ami olyan helyzetet teremtett, hogy Phenjan tovább folytatja nukleáris fejlesztéseit.

Bush szerint kormányzata keményen fellépett a nukleáris fegyverek elterjedése ellen. Azt állította, hogy a jelenlegi többoldalú tárgyalások inkább hozhatnak eredményt Észak-Koreával, mintha csak a két állam képviselői tárgyalnának egymással.

Busht a vita során - megfigyelők szerint - láthatóan zavarták az ellenfele szájából elhangzott kritikus megjegyzések, gyakran kényszerült védekezésre, de igyekezett hamar túllépni ezeken. Kerry meglehetősen összeszedettnek tűnt, és egyenrangú félként vett részt a vitában, amely számos alkalommal élesedett ki. Kerry egy alkalommal azt találta mondani: hiába az elnök magabiztossága attól még nem lesz igaza.

A műsort nézők milliói kísérték figyelemmel. A vita moderátora Jim Lehrer műsorvezető volt, aki már kilenc elnökjelöltek közötti tévévitát vezetett le. A két rivális legközelebb október 8-án csap össze Missouriban, ahol a közönség is tehet fel kérdéseket nekik. Az utolsó vitát Arizonában tartják, október 13-án, ahol főként hazai kérdésekről esik majd szó.