Világbank: a terrorizmus helyett a szegénység ellen kellene hadakozni

A Világbank elnöke Washingtonban arra figyelmeztetett, hogy a terrorizmus elleni harc nem szoríthatja háttérbe a szegénység elleni küzdelmet. Azzal érvelt, hogy a tét végső soron a világ békéje és a valódi biztonsága. Szerinte fennáll annak a veszélye, hogy a kormányok a közvetlen fenyegetésekre összpontosítva szem elől tévesztik a bajok alapvető okait, a szegénységet és a reménytelenséget.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank vasárnap véget ért őszi közgyűlésén a Világbank vezetője a segélyek növelését sürgette, és a legszegényebb országoknak különösen kedvező kamatokkal kölcsönző, a Világbank-csoporthoz tartozó Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA) pénzalapjainak a feltöltését szorgalmazta. Az elnök szerint a szegénység elleni harc legfontosabb fegyvere a gazdasági növekedés, ha az nem a természeti környezet rovására megy végbe.

A Világbank elnöke, John Wolfensohn azzal igyekezett meggyőzni a gazdag államokat, hogy a tét végső soron a világ békéje és valódi biztonsága. "A mai világban nem csak egyes országok, hanem a világ polgárai is vagyunk" - figyelmeztetett a közös felelősségre. Szavai arra utaltak, hogy a washingtoni tanácskozáson a világ vezető gazdasági hatalmai nem tudtak új kezdeményezésekben megállapodni a legszegényebb országok adósságállományának elengedése céljából, noha Gordon Brown brit pénzügyminiszter két indítvánnyal is előállt. Szorgalmazta a brit példa követését, amely szerint Nagy-Britannia az elkövetkező 10 évben a legszegényebb országok adósságának a 10 százalékát saját költségvetéséből törleszti a nemzetközi hitelezőknél, de javaslata nem talált egyetértésre.

Sokan azzal érveltek, hogy az adósság teljes elengedése csak újabb adósságtömeg felhalmozásához vezetne. A fő részvényes fejlett államok egyike sem támogatta azt a brit javaslatot sem, hogy becsüljék fel újra az IMF 3217 tonna, könyvérték szerint 8,5 milliárd dollár, piaci érték szerint azonban 42,2 milliárd dollár értékű aranytartalékát, aminek a révén több mint 30 milliárd dollárt szabadíthatnának fel adósság-elengedésre, a szegénység elleni harcra.

A tanácskozáson sokan emlékeztettek az ENSZ-nek arra a célkitűzésére, hogy a világ gazdag országai nemzeti jövedelmük 0,7 százalékát fordítsák fejlesztési segélyezésre. Az ENSZ 2015-ig a szegénységet a felére szeretné csökkenteni, aminek az elérésére - mint Wolfensohn is figyelmeztetett - semmi esély a jelenlegi erőfeszítések mellett. A 0,7 százalékos fejlesztési segélyezésről már 1969-ben egy ENSZ konferencián megegyezés született, de csak kevés ország - így Norvégia és Svédország - teljesíti ezt a vállalást. Az Egyesült Államok jelenleg a GDP 0,2 százalékát fordítja segélyezésre.

A tanácskozáson az Egyesült Államok támogatást keresett a 120 milliárd dolláros iraki adósság 95 százalékának az eltörléséhez, de Franciaország és Németország csak 50 százalékot tart elfogadhatónak.