Harmadszor vitázott Bush és Kerry

Harmadik, és egyben utolsó alkalommal állt a tévékamerák elé a választások előtt George Bush amerikai elnök és kihívója Edward Kerry szenátor, hogy felsorakoztassák érveiket. Bush szélsőséges liberális politikusnak nevezte John Kerry szenátort, aki viszont óriási költségvetési deficit felhalmozásával, a szükséget szenvedők cserbenhagyásával vádolta ellenfelét. A vitát az első felmérések szerint Kerry nyerte.

Forrás: EPA

Kerry jobban szerepelt az elnökjelöltek utolsó vitájában a nézők többsége szerint. A Gallup közvélemény-kutató intézet első felmérése szerint a megkérdezettek 52 százaléka őt tartotta jobbnak, míg Bush elnököt csak 39 százalék. A többi megkérdezett határozatlan volt. Ez az arány az első vita után 53-37, a második után pedig 47-45 százalékos volt, mindannyirszor Kerry javára.

A harmadik tévévitának az arizonai Tempe adott otthont. A vitában a bel- és külpolitika fő kérdéseit taglalták az ellenfelek, ezúttal az előző két tévétalálkozóhoz képest élesebb hangnemben. Terítékre került a munkanélküliség, az államháztartás hiánya. Középpontban állt az egészségügy reformja. Az előző két vita középpontjában Irak és a terrorizmus elleni harc állt.

Kerry rögtön a vita elején azzal vádolta ellenfelét, hogy elkapkodta az iraki háborút, a szövetségeseket eltaszította és Amerika ezért ma kevésbé biztonságos, mint lehetne. Az kérdésre, hogy megteremthető-e az unokák számára a biztonság, mindkét jelölt igennel válaszolt.

Kerry szenátor Bush elnököt tette felelőssé azért, hogy Amerikában ma kevesebb munkahely van, mint amikor hivatalba lépett és 5 millió ember veszítette el egészségügyi biztosítását. Bush elnök viszont megrögzött liberálisként jellemezte ellenfelét, akinek a hitvallása az adók emelése és a befolyt adópénzek elköltése. "Ön az amerikai politika távoli balszélén helyezkedik el" - mondta és azt is hozzátette, Edward Kennedy, Massachusetts másik szenátora Kerryhez képest konzervatív politikus.

A jelöltek a műsorvezető kérdésére adópolitikájukat is taglalták, természetesen különböző utat jelölve meg. Szóba került még a homoszexualitás kérdése, az egyneműek házassága, az abortusz, de a vita központjában mindig a reformokhoz szükséges anyagi alap állt. Bush és Kerry egyetértett abban, hogy a házasság férfi és nő kötelékét jelenti, Bush szükségesnek nevezte, hogy az egyneműek házasságának a tilalmát az alkotmányban rögzítsék, Kerry viszont úgy ítélte meg, hogy ennek a kérdésnek a megoldását az egyes szövetségi államokra kell bízni.

A massachusettsi szenátor John Kennedy 1960-as kijelentését idézte, amely ő nem katolikus elnök akar lenni, hanem elnök, aki történetesen katolikus. Kerry ezt azzal kapcsolatban válaszolta, hogy a katolikus püspökök egy része bűnnek minősítette, ha valaki olyan jelöltre adja voksát, aki támogatja az abortuszt. Az első felmérések szerint Kerry szenátor szerepelt jobban. Az első két tévévita alkalmával egyik jelölt sem tudott jelentősebb előnyre szert tenni.