Európa utolsó diktátoráról szavaznak a fehéroroszok

Népszavazás dönt Európa utolsó diktátoráról Fehéroroszországban a hét végén. A lakosság a parlamenti választások mellett azt is eldönti vasárnap, hogy indulhat-e harmadszor is az elnökségért az országot tekintélyuralmi módszerekkel irányító Lukasenko. Fehéroroszországban Lukasenko diktatúrája súlyosan korlátozza a szólásszabadságot, és fenntartja a szovjet típusú gazdaságirányítást. A korlátozott mozgásterű ellenzék abban reménykedik, hogy a fiatalok többsége nem támogatja majd Lukasenko újraválasztását. Nemzetközi megfigyelők ugyanakkor komolyan aggódnak a választások tisztasága miatt.

Lukasenko miatt teljesen elszige-telődött az ország

Parlamenti választásokat rendeznek vasárnap Fehéroroszországban, és ezzel egyidejűleg népszavazást tartanak, amelyen a mintegy 7 millió választópolgár arról dönt, lehetővé teszik-e az ország második hivatali időszakát töltő államfője, Alekszandr Lukasenko számára azt, hogy 2006-ban lejáró mandátumát követően harmadszor is versenybe szálljon az elnöki posztért.

A helyi választási törvény értelmében a voksolás már kedden megkezdődött, hogy azok is leadhassák szavazataikat, akik a kitűzött napon, október 17-én akadályoztatva lesznek.

Lukasenko egy évtizede tartó tekintélyuralma következtében - amelyben háttérbe szorították az ellenzéket, leszámoltak a független sajtóval, fenntartották a szovjet stílusú központi gazdaságirányítást, és a Nyugat iránti ellenszenvet és félelmet sulykolták - Fehéroroszország teljesen elszigetelődött Európától. Lukasenko az egyetlen európai államfő Slobodan Milosevic óta, aki nemkívánatos személy az Egyesült Államokban és az Európai Unióban az emberi jogok súlyos megsértése miatt.

Az államfő hívei abszolút többségben vannak az egyszemélyes elnöki diktatúrában amúgy is mellékes szerepet játszó 110 tagú parlamentben, ahol az ellenzéknek csak néhány szimbolikus hely jutott. Az ellenzék nem táplál illúziókat az iránt, hogy ez a helyzet a vasárnapi választások után meg fog változni. Csupán abban reménykedik, hogy megismétlődik a 2001-es elnökválasztás forgatókönyve, amikor a fiatal szavazók több mint fele Lukasenko ellen szavazott. A fehérorosz elnök fő táborát az idős, nyugdíjas szavazók alkotják, akik Lukasenkóhoz hasonlóan nosztalgiával emlékeznek a szovjet időkre.

A hatalom tisztában van a mintegy két és fél millió fiatal szavazó voksának fontosságával, ezért mindent elkövet, hogy megnyerje őket a maga számára. A Fehérorosz Állami Egyetem hallgatói elmondták, hogy erőteljes nyomás nehezedik rájuk avégett, hogy még a vasárnapi választások előtt adják le szavazataikat, és az egyetemi tisztségviselők figyelmeztették őket: tudni fogják, hogy ki szavazott közülük, és ki nem.

Az ellenzék és független megfigyelők azt állítják, hogy a választási nap előtt rendezett szavazás különösen nagy kockázatot jelent az eredmények meghamisítása szempontjából, hiszen a legtöbb megfigyelő még nincs a helyszínen. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői csak késedelemmel kapták meg beutazóvízumukat a volt szovjet tagköztársaságba. Nemzetközi szervezetek már bírálták a fehérorosz hatóságokat amiatt, hogy a választási kampányban hátrányosan megkülönböztették az ellenzéki pártokat és jelölteket, akik közül többektől - állítólagos jogsértésekre hivatkozva - megtagadták a választási hirdetések lehetőségét.

"Elegendő erőnk van ahhoz, hogy a parlamenti választásokon és a referendumon elsöprő győzelmet arassunk" - mondta Lukasenko a választási kampányban. "A nép akarata, döntése szent számomra" - fogalmazott az államfő a nemzethez intézett csütörtöki szózatában, amely a Szovjetszkaja Belorusszija című vezető lapban jelent meg. "Biztos vagyok abban, hogy lesz annyi bölcsesség és józan ítélőképesség bennetek, hogy jó döntést hozzatok" - hangsúlyozta Lukasenko.