Selyemgubó-akció. Ez volt a neve annak az aprólékosan kidolgozott akciónak, amelyben lelőtték az India első számú közellenségeként emlegetett Virappant, Tamil Nadu tartomány hírhedt banditáját. A tartomány különleges erői Virappannal együtt megölték három társát is, Szetukuli Govindant, Csandra Goudát és Szetumanit Darmapuri közelében egy őserdei úton kitört lövöldözésben.
A többek között orvvadászat, elefántcsont- és szantálfacsempészet, illetve nem kevesebb, mint 130 ember meggyilkolása miatt közel két évtizede üldözött Virappan nyomára kiterjedt nyomozással, titkosszolgálati eszközök bevetésével jutottak, melyben két szomszédos indiai tagállam: Tamil Nadu és Karnataka hatóságai is együttműködtek.
A bandita tartózkodási helyéről, illetve terveiről Tamil Nadu, Bangalore és Kollegal börtöneiből szereztek információkat. Így tudták meg a rendőrök, hogy a bandita - szemproblémái miatt - orvosi kezelésre igyekezett egy közeli nagyvárosba. Az alkalmat azonnal kihasználták: a banditát szállító mentőautó sofőrje beépített rendőr volt, sőt még a jármű is a különleges egységek kocsija volt, amit benne a rablóval és három társával egy őserdei úton tartóztattak fel.
Virappan azonban - aki korábban már több alkalommal is sikeresen csúszott ki üldözői kezei közül - nem adta egykönnyen magát. Miután a rendőrök körbevették a kocsit, és ezt közölték a bandával, egyben megadásra szólítva fel őket, Virappanék - egy perc néma csend után - lőni kezdtek, és négy rendőrt meg is sebesítettek. Végül azonban mindegyiket leterítették a különleges egységek golyói.
Tonzúra és földbirtok
Virappan lelövése - amely pontot tett egy klasszikus banditatörténet végére - hatalmas siker Tamil Nadu tagállam főminiszterének, aki személyes befolyását is latba vetette, hogy elfogják a sokszoros gyilkosságért, orvvadászatért, szantálfa- és elefántcsont-csempészetért, illetve emberrablásokért keresett banditát. A rabló-csempész megölése ugyancsak nagy dicsőség az őt kitartó buldogként üldöző nyomozónak, Vidzsaja Kumarnak, aki örömében tonzúrát nyíratott a hajába a newindpress.com szerint. Az akcióban részt vevő rendőrök kisebb földbirtokokat kaptak jutalmul.
A hatóságok ezzel bebizonyították: nem ment veszendőbe az a sok erőfeszítés és pénz, amit a bandita utáni nyomozásba fektettek, és amit a közvélemény már egy ideje fölöslegesnek tartott, pláne, hogy Virappan korábban több alkalommal is sikeresen menekült el üldözői elől. Kumart egy időben azért érték kritikák, mert a bandita utáni hajsza, kedvéért - amelyet a különleges egységek parancsnokaként vezetett - otthagyta a csennaji városi rendőr-főkapitányi széket. Most elégtételt vehetett.
130 ember és 2000 elefánt halála szárad lelkén
A magas termetű, szikár, hatalmas bajszáról közismert, körülbelül 60-62 évesen lelőtt Virappan bandájával a szinte teljesen megközelíthetetlen Szatjamangalam őserdőben tevékenykedett.
A bandita eleinte elefántcsont-, majd szantálfacsempészetből, később emberrablásokból élt. Bandájával a helyi legendák szerint több mint 2000 elefántot gyilkolt meg, hogy aztán az állatok csontjának értékesítésével tegyen szert busás haszonra. Állítólag 14 éves korában ölte meg az első elefántot. Becslések szerint szantálfát 2,6 millió, elefántcsontot pedig 22 millió dollárnyi értékben csempészett.
Amikor azonban megszigorították az erdőgazdálkodással kapcsolatos törvényeket, rákapott az emberrablásra - túszaiért váltságdíjat követelt. Négy éve egy népszerű dél-indiai színészt, Radzskamart rabolta el, akit 108 nap után hatalmas váltságdíj fejében engedett szabadon, két éve pedig magát Karnataka szövetségi állam főminiszterét, akit három hónappal később találtak meg - holtan.
Őserdei birodalom
Igazán hírhedtté 1986 után vált, amikor életében először és utoljára sikerült lecsukni. A börtönből azonban megszökött, álmukban meggyilkolva négy rendőrt és egy erdészt. Igazán nagy erőket 1990 után vetettek be ellene a hatóságok, egy 2000 fős speciális rendőri egységet állítottak rá - sikertelenül. A hajsza kifulladt, és csak a bandita újabb-és újabb felbukkanása - emberrablások, brutális gyilkosságok - után újították fel - eredmény nélkül. Nem véletlenül. Virappan a sok ezer négyzetkilométeres kiterjedésű Tamil Nada-i, karnatakai és keralai dzsungelekbe vette be magát, akárhányszor menekülnie kellett egy-egy bűncselekmény után, és csak elvétve bukkant fel. A hatóságok 20 millió rúpiát (410 ezer dollár) ajánlottak fel a nyomravezetőnek, ám hiába.
Támogatói szerint a helyi lakosok egyfajta Robin Hoodhoz hasonló alakot láttak benne, ám a hatóságok ezt másképp gondolják. A bandita ugyanis bevételeiből valóságos kis uradalmat épített ki az őserdőben, teljes falvakat vett meg, a helyi lakosokat lefizette, de inkább brutális módszerekkel félemlítette meg. Információkat róla senki nem mert átadni a hatóságoknak - akik mégis megtették, holtan végezték.
Bandája feltételezések szerint eredetileg 100 tagból állt, ám ahogy egyre nagyobb erőkkel keresték - a könnyebb elrejtőzés érdekében - mind kevesebb embert tartott maga mellett. A végére körülbelül 4-6 közvetlen bajtársa maradt.
Oda a nagy bajusz
A hatóságoknak azonban nem csak köztörvényes bűncselekményei miatt fájt rá a foguk. Virappan ugyanis szoros kapcsolatokat ápolt tamil szélsőséges csoportokkal. Legális tamil politikai pártokon keresztül még megadását is felajánlotta, nem is egy alkalommal. A rendőrség azonban ebbe nem ment bele. Virappan ugyanis feltétel nélküli kegyelmet követelt.
A bandita és társainak holttestét a Darmapuriba szállították halottszemlére. A hírhedt bűnöző maradványaira kíváncsiak nagy tömegben gyűltek össze a város egyik kórházánál, ahol a vizsgálatot végezték, ám csalódniuk kellett. A bandita ugyanis megkurtította védjegyévé vált hatalmas bajszát.