Bush a vállalkozók, Kerry a szegények embere

Bush jobboldali, Kerry baloldali - tömören ez a fő különbség a két jelölt között. Míg Bush kevesebb adót szedne, és az embereket arra bíztatja, hogy gondoskodjanak magukról, addig Kerry jóléti intézményeket ígér állami pénzből. Abban viszont mindketten egyetértenek, hogy nagyon erős hadsereg kell az országnak.

A választási kampány legtöbbet emlegetett témája a háború és a terrorizmus. A 2001 szeptemberi, több ezer ember halálát okozó támadások sokkolták az amerikaiakat. Bush két háborút indított azóta a terrorizmus ellenes harc nevében: Afganisztánban és Irakban. Mindkét helyen sikerült legyőzni a kormányt, de mindkét országban anarchia van és naponta gyilkolnak meg amerikai katonákat.

Bush azért is erőlteti a háborús témákat, mert a közvélemény-kutatások szerint nemzetbiztonsági ügyekben egyértelműen benne bíznak jobban a választók. Ráadásul Kerry ezen a terepen könnyen zavarba hozható: szenátorként megszavazta a háborút, de a háborús költségvetésre már nemet mondott. Így a republikánusok azzal érvelnek, hogy Kerry bizonytalankodó, ami háborúban komoly hibának számít.

Bush azt állítja, hogy az iraki háború biztonságosabbá tette a világot, mert Szaddámnak már majdnem voltak tömegpusztító fegyverei. Szerinte a közel-keleti békefolyamatot is erősíti az iraki győzelem.

Kerry azt állítja, hogy "kolosszális igazságtalanságon" alapult a háború, mert hamis vádak miatt indult: Iraknak nem voltak tömegpusztító fegyverei, ahogy ezt a CIA állította a támadás előtt. Kerry szerint nem lett volna szabad Bushnak magára haragítania több európai szövetségesét azzal, hogy ENSZ felhatalmazás nélkül támadott. Kerry négy éven belül kivonná az amerikai csapatok nagy részét, és fokozatosan bevonná a NATO többi országának hadseregét a békefenntartásba.

Mindketten egyetértenek abban, hogy Amerikának joga van megelőző csapásokat mérni bárhol a világon, ha biztonsági érdeke ezt kívánja. A különbség csak annyi, hogy Kerry szerint minél szélesebb nemzetközi koalíciókat kell szervezni.

A háború Kerry szerint igazságtalan

A terror-ellenes fokozott biztonságot mindketten fontosnak tartják. Bush büszkén emlegeti, hogy létrehozta a belbiztonsági minisztériumot és elfogadtatta az úgynevezett hazafias törvényt, ami szélesebb jogokat ad a nyomozóknak. Kerry a törvényt módosítaná, mert szerinte arányatalanul sok szabadságjogtól fosztja meg az embereket. A demokrata jelölt a Nemzeti Gárdát erősítené meg, és ennek a testületnek adná a belbiztonsági minisztérium irányítását is. Szerinte többet kellene költeni Afganisztán újjáépítésére is.

Mindketten egyetértenek a határok erősebb védelmében, de Kerry felgyorsítaná a bevándorlók ügyének elbírálását és megkönnyítené a családegyesítéseket.

Bush annyi pénzt költött fegyverkezésre, hogy utoljára a koreai háború idején hasított ki magának ekkora szeletet a költségvetésből a hadsereg. Kerry is sokat költene erre: növelné a hadsereg létszámát, emelné a katonák fizetését és modernizálná a felszereléseket. Kerry szeretne egy új önkéntes védelmi egységet is, amit a helyi közösségek állítanának ki, saját településük őrzésére.

Egy nagy különbség van csak kettejük katonai programjában: Bush sürgeti a rakétavédelmi programot, Kerry viszont ellenzi. A tervek szerint az Amerikára kilőtt rakétákat már a kontinens légterén kívül kilőnék, de a bonyolult és nagyon drága technológia ellen több ország is élesen tiltakozik.