A győztes mindent visz

Már 270 szavazat is elég ahhoz, hogy valaki az Egyesült Államok elnöke lehessen. Az amerikai választási rendszer sajátossága, hogy az állampolgárok nem közvetlenül az elnökjelöltekre, hanem az 538 tagú elnökválasztó testület tagjaira, az elektorokra szavaznak. Amelyik pártnak több elektora lesz, az adhatja majd az Egyesült Államok elnökét. A küzdelem ádáz, ugyanis két kis állam kivételével a győztes mindenhol mindent visz: az államokon nem osztozkodnak a pártok, ha valaki akár csak eggyel is több szavazatot szerez, az bezsebeli az adott állam összes elektori helyét.

Az amerikai elnökválasztás előtt minden párt egy személyre, az elnökjelöltre hegyezi ki kampányát. Az elnökválasztási rendszer azonban sajátos, a választók ugyanis végül nem az elnökjelöltekre szavaznak, hanem az úgynevezett elektori kollégium, az elnökválasztó testület tagjaira.

Az elektori kollégiumnak 538 tagja van. Minden állam méretétől és lakosságától függően küld bizonyos számú embert a kollégiumba. A legnagyobb állam, Kalifornia 55 tagot delegálhat, míg a legkissebbek, mint például a főváros, Washington csak 3-at.

A választás napján tehét azért folyik a harc, hogy mindegyik párt, amelyik jelöltet állított az elnökválasztáson minél több szavazatot és ezzel minél több elektort szerezzen. A küzdelmet azonban az teszi igazán kiélezetté, hogy - Maine és Nebraska kivételével - egyik államban sem osztoznak az elektori helyeken.

Ha például Kaliforniában csak a választók 51 százaléka szavaz majd a republikánus Bush elektoraira, a maradék 49 százalék pedig a demokrata Kerry embereire, Bush akkor is bezsebeli mind az 55 elektori helyet. Azaz a győztes mindent visz. A két kivétel, Maine és Nebraska pedig azért nem számít túl sokat, mert előbbi 4, utóbbi 5 elektort ad mindössze.

A legtöbb államban az elektoroknak kötelező arra a jelöltre szavazni, akinek a színeiben indultak. Egyes államokban azonban megengedett, hogy az elektorok "félreszavazzanak", de ez nagyon ritkán fordul elő: 2000-ben mindössze egy elektor fordított hátat pártjának. Ennek az eshetőségnek csak akkor van jelentősége, ha a küzdelem nagyon szoros. A mostani választáson azonban épp ezt jósolják az előrejelzések.

Az elnöki szék elnyeréséhez összesen 270 elektorra van tehát szükség. Ha ezt senki nem éri el, mert mondjuk egy harmadik jelölt nyer valamelyik államban, akkor az amerikai képviselőház dönt: amelyik jelölt abszolút többséget kap, az lesz az elnök.

Kevesebb szavazat is elég lehet az elnöki székhez

A rendszer legnagyobb érdekessége, hogy az elektorok megválasztásának sajátosságai miatt előfordulhat: abból a jelöltből lesz végül az Egyesült Államok elnöke, akinek elektoraira számszerűen kevesebben szavaztak, de mivel megnyerte a legtöbb elektort delegáló államokban a választást, így többsége lesz az elektori kollégiumban. A legutóbbi elnökválasztáson épp ilyen helyzet alakult ki.

A demokraták jelöltje, Al Gore (azaz az őt támogató elektorok) 2000-ben az összes szavazat 48,38 száézalékát kapta meg, míg a végül győztes George W. Bush mindössze 47,87 százalékot szerzett. Bushnak azonban 271 elektora volt, mert Floridából mind a 25 elektori szavazatot elhozta, annak ellenére, hogy csak 537 szavazattal nyert. A BBC News szerint hasonló eset történt 1888-ban, amikor Benjamin Harrisonnak több elektora lett, mint Grover Clevelandnak, annak ellenére, hogy összességében kevesebb szavazatot szerzett.

Az amerikai választási rendszert mégsem változtatják meg, aminek több oka is van. Egyrészt a végeredmény általában egybe esik az összes szavazat arányával, azaz tényleg az lehet az amerikai elnök, akire a legtöbben voksolnak. "A győztes mindent visz"-elv pedig azt a célt szolgálja, hogy a jelöltek rá legyenek kényszerítve, hogy az egész országot bejárják és mindenhol megpróbálják megnyerni az embereket.

Történelmi okai is vannak az elektori rendszer megtartásának. A 18. század végén, amikor az elnökválasztás módját kidolgozták még sokkal nagyobb függetlenséget élveztek az egyes államok, így mindenki igyekezett minél jelentősebb befolyást kivívni magának. Különösen így voltak ezzel a kisebb államok. Ez a törekvés pedig tükröződik a választási rendszerben: az Egyesült Államok lakosságának több mint 12 százaléka Kaliforniában él, azonban az 55 elektor alig 10 azázalékot jelent. Wyoming pedig csak a lakosság 0,18 százalékát adja, elektorainak aránya azonban több mint 0,5 százalék.

A november 2-i választás után az elektorok december 13-án találkoznak Washingtonban, hogy leadják szavazatukat az elnök személyére. Az eredményt január 6-án küldik meg a szenátusnak. Az új elnök január 20-án léphet hivatalba.

Nagy valószínűséggel már november elején eldől, hogy ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Szoros eredmény esetén azonban még december 13-ig nyitott marad a verseny.