Aláírták az EU alkotmányát

Ünnepélyes keretek között péntek délben írták alá a 350 oldalas EU-alkotmányt a 25 tagállam vezetői. Ezzel azonban még nem lép életbe, mivel valamennyi tagállamnak ratifikálnia kell, lesz olyan ország is, ahol népszavazást tartanak róla. Várhatóan 2007-re léphet életbe az unió első alkotmánya.  

Júniusban állapodtak meg a tagállamok és az EU vezetői az Európai Unió alkotmányáról, amelyet péntek délben írtak alá, és várhatóan 2007-ben léphet életbe, miután a tagállamok ratifikálják. A legtöbb helyen a parlamentnek kell elfogadnia, de számos országban (Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Franciaországban, Luxemburgban, Hollandiában, Írországban, Portugáliában, Dániában, Lengyelországban és Csehországban) népszavazásra bocsátják az alkotmányt.

A 25 tagállam vezetői a római Capitoliumon, ugyanabban a teremben írták alá az alkotmányos szerződést, ahol 1957. március 25-én megszületett a hat alapító állam által létrehozott Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség, a mai EU elődszervezetei. Az 1958 elején életbe lépett Római Szerződés teremtette meg a mai, korszerű unió alapjait.

A tagországok vezetői mellett a külügyminiszterek is ellátták kézjegyükkel az alkotmányt, mégpedig az EU-tagállamok névsor szerinti rendjében. Magyarország részéről Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter írja alá a dokumentumot. Részt vesznek a ceremónián a négy EU-tagjelölt ország - Bulgária, Románia, Horvátország és Törökország - vezetői is.

Az alkotmányos szerződés keretbe foglalja az EU úgynevezett elsődleges jogát. Az alkotmány a korábbi uniós alapszerződéseket összefoglalja, nagy mértékben továbbfejleszti, és az uniós együttműködést több vonatkozásban magasabb szintre emeli. A 350 oldalas dokumentumot - előszava szerint - az aláírók azzal a meggyőződéssel hozták létre, hogy "Európa népei, miközben büszkék maradnak saját nemzeti identitásukra és történelmükre, elhatározták, hogy felülemelkednek ősi megosztottságaikon, és - egymással mind szorosabb egységre lépve - egy közös jövő megteremtésére törekednek".

Az EU-alkotmány négy részből áll. Az első rész tartalmazza az uniót meghatározó rendelkezéseket, célkitűzéseit, hatásköreit, döntéshozatali eljárásait és intézményeit. Az alapjogi charta (melynek ünnepélyes kihirdetésére 2000 decemberében, Nizzában került sor) lett az európai alkotmány második része. Az alkotmány harmadik része az uniós politikákat és tevékenységeket tárgyalja, átvéve a jelenleg érvényben levő szerződések számos rendelkezését. A negyedik rész tartalmazza a záró rendelkezéseket, köztük az Alkotmány átdolgozásának eljárásait és az alkotmány módosítását.

Hiányzó keresztény gyökerek és a kisebbségek

Az EU-alkotmány készítése során két nagyobb vita került reflektorfénybe Magyarországon. Az egyik a kisebbségi jogokkal volt kapcsolatos, a másik pedig a kereszténységgel. A magyar jobboldal és az Európai Néppárt szerette volna elérni, ha a kereszténységet, illetve keresztény gyökereket megemlítik a szövegben, azonban hosszú viták ellenére sem kerültek bele. Bekerültek viszont, a magyaroknak is köszönhetően, a kisebbségi jogok védelmének jogi garanciái, bár a kisebbségi jogok megfogalmazásával a magyar ellenzék nem értett teljesen egyet.