Barroso a második körben megúszta

Második nekifutásra, ám ezúttal jelentős többséggel fogadta el az Európai Parlament a José Manuel Barroso vezette, átalakított Európai Bizottságot csütörtökön. A néppárti, a szocialista és a liberális frakció támogatta a hétfőn hivatalba lépő Barroso-bizottságot. Kovács László az adóügyekkel foglalkozik majd az EU kormányának is nevezett testületben.

Megszavazták a José Manuel Durao Barroso vezetésével megalakult Európai Bizottságot az Európai Parlament képviselői csütörtökön Strasbourgban. A döntő voksoláson jelentős többséggel - 449 igen, 149 nem szavazat ellenében, 82 tartózkodással - kapott bizalmat a bizottság. Barroso a szavazás előtt mondott beszédében sürgősnek nevezte, hogy a bizottság végre munkába állhasson. Emellett azt kérte, hogy a parlamenti képviselők ne a biztosok politikai múltjával foglalkozzanak. A 24 tagú bizottság hétfőn kezdi meg 5 éves munkáját.

Az Európai Parlament második nekifutásra fogadta el a bizottságot. A testületnek eredetileg november 1-jén kellett volna hivatalba lépni, azonban a néhány jelöltet ért kritikák és a szavazás eredményének bizonytalansága miatt Barroso a szavazás elhalasztását kérte, majd átalakította a testületet. Az átalakítások összesen három biztosi posztot érintettek.

A legtöbb bírálat a szélsőséges nézeteket valló olasz igazságügyi biztos-jelölt, Rocco Buttiglione kapcsán hangzott el, aki bűnnek nevezte a homoszexualitást, a gyereküket egyedül nevelő nőket pedig elítélte. A lett Ingrida Udrénak pártfinanszírozási botrány miatt kellett távoznia a jelöltek közül. Kovács Lászlót pedig, akit eredetileg energetikai biztosnak jelölt Barroso, szakmai felkészületlensége miatt érték bírálatok.

A versenypolitikáért felelős holland Neelie Kroest azért támadták, mert korábban több multinacionális cégnél dolgozott. Ennek ellenére őt Barroso a helyén hagyta. Új biztosjelöltet kért visznt Olaszországtól és Lettországtól, a magyar jelöltet pedig új posztra helyezte.

Bírálatok politikai múlt, összeférhetetlenség és szakmai kifogások miatt

A néppárti, szocialista és liberális frakciók vezetői támogatásukról biztosították az új bizottságot a szavazás után. Daniel Marc Cohn-Bendit, a zöldek képviseletében azt kifogásolta, hogy Barroso nem hajtott végre minden felvetett átalakítást, így például nem hagyta ki az új testületből Kroest. A szélsőbaloldali pártokat tömörítő Egyesült Baloldal frakciója sem támogatta az új bizottságot a korábban felmerült szakmai kifogások miatt.

A Független Demokraták politikai múltja miatt bírálta Kovács Lászlót, az észt Siim Kallast, Kroest, a francia Jacques Barrot-t és a brit Peter Mandelsont. A főleg euroszkeptikus erőkből álló Nemzetek Egyesült Európája nevet viselő frakció pedig azt nehezményezte, hogy az Európai Parlamentben belpolitikai témák uralják a vitákat és a szavazásokat. A szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen kifogásolta, hogy az "exsztálinista" Kovács László és mások a testületben maradtak, miközben Barroso elérte a hitében és elveiben szilárd Rocco Buttiglione lecserélését.

Az EP-képviselők kezében a biztosok

A végszavazás előtt a képviselő-testület nagy többséggel jóváhagyott egy határozatot, amelynek feladata, hogy új alapokra helyezze a parlament és a bizottság közti együttműködést. Ez alapján a jövőben lehetősége lesz a parlamentnek arra, hogy megvonja bizalmát a biztosoktól. A határozat szerint, ha a parlament szavazással megvonja a bizalmat valamelyik biztostól, Barrosónak mérlegelnie kell, hogy felkéri-e a bizottsági tisztségéről való lemondásra az érintettet. Ha az elnök ezt visszautasítja, akkor viszont meg kell indokolnia döntését. Barroso közölte, hogy egyetért ezzel a kikötéssel, és jelezte, hogy ha szükséges, akkor a későbbiekben is kész újabb változtatásokra a bizottságban.