Ragaszkodik a hatalomhoz az ukrán kormányfő

Nem fogadja el Viktor Janukovics ukrán miniszterelnök a kijevi parlament azon döntését, amely megvonta tőle a bizalmat. A kormányfő szerint a döntés kényszer hatására született. A képviselők szerdán azt követően szavazták meg a bizalmatlansági indítványt, hogy a kormánypárti frakcióból néhányan átültek az ellenzék soraiba. Szerdán visszatértek a nemzetközi közvetítők Kijevbe, hogy ismét tárgyalóasztalhoz ültessék a kormánypárti és az ellenzéki elnökjelöltet.

Nem mond le kormányfői tisztségéről Viktor Janukovics annak ellenére, hogy a kijevi parlament szerdán megvonta tőle a bizalmat. Janukovics szerint a parlament döntése törvénytelen, mivel az kényszer hatására született. "A törvényhozás szerdai határozata törvénytelen, a kormány folytatja munkáját" - mondta Janukovics.

A kormány elleni bizalmatlansági indítványt szerdán szavazta meg az ukrán parlament. A 450 képviselő közül a nem név szerinti szavazáson a tervezetet 228 támogatta. Ugyanakkor felszólították Leonyid Kucsma elnököt, hogy az új államfő hivatalba lépéséig nyújtson be javaslatot olyan kormány megalakítására, amely a nép bizalmát élvezi. Előzőleg öt kormánypárti képviselő kilépett a frakcióból, és átült az ellenzéki Mi Ukrajnánk párttömörülés politikusai közé.

Az ellenzék már napokkal ezelőtt bizalmatlansági indítványt nyújtott be Janukovics és kormánya ellen. Azzal vádolták a miniszterelnököt, aki egyben a kormánypárt jelöltje volt a november 21-i elnökválasztáson, hogy csalással szerezte meg a szavazatok többségét. Az ellenzéki javaslatban eredetileg az is szerepelt, hogy a parlament vonja meg a bizalmat az ukrán legfőbb ügyésztől is és minősítse elégtelennek a törvényesség biztosítására végzett munkáját - ezt azonban a parlament elvetette.

Egymást próbálják lejáratni beadványaikkal

Az elnökválasztás második fordulójának érvénytelenítését kérte az ukrán legfelsőbb bíróságtól szerdán a leváltott ukrán kormányfő, Viktor Janukovics. A politikus beadványában a központi választási bizottság tétlenségére hivatkozott.

Juscsenko maradt állva

A dokumentum szerint a bizottság a szavazatok számlálásakor meghamisította a választások végeredményét Ukrajna nyugati részében. A választás eredménye éppen ezért nem tükrözi a nép akaratát - tartalmazza a beadvány, amit a legfelsőbb bíróság egyik tagja ismertetett.

Egyelőre nem világos, hogy a legfelsőbb bíróság hajlandó-e befogadni Viktor Janukovics kérését - írja az MTI. A testület ugyanis jelenleg az ellenzék elnökjelöltjének, Viktor Juscsenkónak azt a beadványát vizsgálja, amely szerint Ukrajna keleti felében meghamisították a választások eredményét. Nyugat-Ukrajnában és a fővárosban, Kijevben Juscsenko, a déli és keleti régiókban pedig Janukovics szerzett jelentős többséget.

Korábban Kucsma leköszönő ukrán elnök úgy nyilatkozott, hogy előnyösebb volna teljesen új választásokat kiírni, mint megismételni a vitatott végeredményű második fordulót.

Újra békíteni próbálnak

Eközben visszatértek a nemzetközi közvetítők Kijevbe, hogy ismét tárgyalóasztalhoz ültessék Janukovics kormánypárti és Juscsenko ellenzéki elnökjelöltet. Juscsenko kedden vonult ki a választásokat követő vitát megoldani hivatott tárgyalásokról. Janukovics kormánypárti jelölt ugyanis felajánlotta neki, hogy ha átadja neki az elnökséget, miniszterelnök lehet.

Újra tárgyalni próbálnak

Kijevben Javier Solana, az Európai Unió külügyi megbízottja, Aleksander Kwasniewski lengyel és Valdas Adamkus litván elnök, valamint Borisz Grizlov, az orosz Duma alsóházának elnöke próbál közvetíteni a felek között. A tárgyaláson ukrán részről Leonyid Kucsma leköszönő elnök, Volodimir Litvin, az ukrán parlament elnöke, valamint a két elnökjelölt: Viktor Janukovics és Viktor Juscsenko vesz részt. "Még mindig van remény" - adott hangot bizakodásának Kucsma elnök a tárgyalások megkezdése előtt.

Kucsma ugyanakkor korábban összehívta azokat a minisztereket, akik a gazdaságért felelős tárcák birtokosai, hogy elejét vegyék a politikai válsággal együtt járó gazdasági összeomlásnak. A kormány ellen megszavazott bizalmatlansági indítvány miatt ezt a találkozót valószínűleg nem rendezik meg.

Továbbra is tízezrek tüntetnek

Kijevben továbbra is tízezrek tüntetnek, a tömeg azonban kisebbnek tűnik, mint a megelőző napokban - ennek több oka van: az embereknek munkába kell menniük, és egyre többen állnak be a bankok előtt kígyózó sorokba, hogy megmentsék megtakarításaikat. Paul Miazga, a Kyiv Post szerkesztője szerint az emberek, bár kénytelenek voltak fontossági sorrendet felállítani, továbbra is támogatják Juscsenkóék küzdelmét.

Juscsenko hívei az utcán maradnak

A Függetlenség téren összegyűlt tömeg létszáma ugyanakkor azért is csökkent, mert az újonnan érkező tüntetőket a Mi Ukrajnánk ellenzéki párttömörülés hívei a kormányépületekhez irányítják. Az elnöki palota, a parlament és a legfelsőbb bíróság köré újra blokádot vontak Juscsenko hívei - tájékoztat Boczka Károly, az [origo] kijevi tudósítója.

Juscsenkót legkitartóbban az egyetemisták támogatják. Ők azok, akik a kemény hidegben továbbra is sátrakban laknak a kijevi Függetlenség téren. A diákság után már az egyetemek vezetése is az ellenzéki elnökjelölt oldalára állt, noha a rektorok az állásukat kockáztatják, amennyiben mégis Janukovicsék kerülnek hatalomra.

A kijevi Sevcsenko Egyetem rektora december ötödikéig szünetet adott diákjainak, hogy a tiltakozás ne menjen a tanulás rovására. Az elmaradt órákat a téli és a tavaszi szünetben pótolják majd. A példát több nagy ukrán egyetem követte.

Az elnökválasztással kapcsolatos vitában az ellenzék mellé álltak az ukrán ortodox egyház egyes vezető papjai is, igaz, egyelőre nem adtak ki hivatalos nyilatkozatot. Az egyházi vezetők felszólították Kucsmát és Janukovicsot, hogy "amennyiben igaz keresztények, vonuljanak ki a hatalomból". A kijevi Lavran barlangkolostorban százötven, vidékről érkezett Juscsenko-párti tüntetőt szállásoltak el.

Eljárás a szeparatisták ellen

Forrás: [origo]

A Donyecki Regionális Tanács szerdán úgy döntött, hogy január kilencedikén tartják meg az ügydöntő népszavazást az Ukrajnától való részleges elszakadásról. A szavazás eldönti, hogy a jövőben a Donyecket és Luhanszkot magába foglaló Donbassz-térség társult autonóm föderatív állama legyen-e Ukrajnának, vagy ne bontsák meg az ország területi egységét.

A tanács 150 tagja közül 139-en szavaztak arra, hogy kiírják a népszavazást. A tanácstagok azonban elutasítják azt, hogy szakadárok lennének. "A rossz értelmezés miatt szeparatizmussal vádolnak bennünket. Donbassz mindig maga épült és éledt újjá. Sohasem sikerült megsemmisíteni" - jelentette ki Borisz Koleszninkov, a Donyecki Regionális Tanács elnöke.

Eközben a főügyészség és a biztonsági szolgálat eljárást indított azon kelet-ukrajnai helyi vezetők ellen, akik autonómiaszavazást kezdeményeztek Donyeck és Luhanszk - Janukovics bázisterülete - elszakítására. A kelet-ukrajnai területek abban az esetben akarnak különválni, ha Juscsenko nyerné meg az elnökválasztást. Donyeckben bejelentették, hogy a népszavazást egy hónappal elnapolják.

Janukovics egyébként váltig állítja, hogy nem az ő hívei kezdték a szeparatizmust. A kormánypárt elnökjelöltje szerint Juscsenko támogatói kezdték meg Ukrajna felszabdalását akkor, amikor Lvivben (Lemberg) a városi tanács a választások éjszakáján nem fogadta el a választási eredményt, és Juscsenkónak szavaztak bizalmat.

[origo]