Alexander Lebegy

"Ha száz évig háborúznánk a csecsenekkel, akkor sem győzhetnénk le őket" - mondta Lebegy tábornok, amikor 1996-ban rábízták a béketárgyalások vezetését. Lebegynek három fontos katonai döntése volt: egy tűzparancs megtagadása Moszkvában, egy visszavonulás Moldáviában, és egy kivonulás Csecsenföldről. Úgy lett a legnépszerűbb orosz katona, hogy mindig a békét választotta a harc helyett.

Lebegy 1950-ben született, és gyerekkorában sok rossz tapasztalatot szerzett a Szovjetunióról. Apját öt év kényszermunkára hurcolták, mert elkésett a munkahelyéről, majd 12 évesen végignézte, ahogy Novocserkaszkban tankkal lőttek az élelemért tüntető tömegbe. (Az éhséglázadásnak 23 áldozata volt.) Mégis a katonai pályát választotta

1981-82-ben Afganisztánban szolgált, majd elvégezte az egyik legelitebb szovjet katonai akadémiát. Rövid időre Grúziába majd Örményországba vezényelték. 1991-ben egy moszkvai különleges egység parancsnoka volt, mikor a kommunista puccskísérlethez csatlakozó felettese arra utasította, hogy lőjön a reformpárti politikusokra. Lebegy megtagadta a parancsot, és ezzel gyorsan elindult a karrierje.

Nagy népszerűséget a moldáviai válság megoldásával szerzett: a volt szovjet tagköztársaság román többsége és orosz kisebbsége között polgárháború tört ki, és az ország orosz többségű keleti része kikiáltotta a függetlenségét. Lebegy lett a szakadárok védelmére küldött orosz hadosztály parancsnoka, és azóta is érvényes békét kötött a moldávokkal: a szakadár terület megőrizhette autonómiáját, a két országrész között alig van kapcsolat, de senki sem lő senkire, és hivatalosan továbbra is rendezetlen a terület státusa. Hasonló alkut kötött 1996-ban a csecsenekkel.

A moldáviai siker után Lebegy élesen támadta Jelcint, a kormányt és a hadügyminisztériumot is a korrupció burjánzása miatt. A katonai vezetésnek címzett kritikái miatt 1995-ben nyugdíjazták. A következő évben elindult az elnökválasztáson, és az első fordulóban a harmadik helyet szerezte meg. A két forduló között kiegyezett Jelcinnel, és arra kérte szavazóit, hogy támogassák az elnök hatalmon maradását. Cserébe megkapta az Orosz Biztonsági Tanács vezetői tisztjét, aminek fontosságát jelzi, hogy ez később Putyin számára is ugródeszka volt a miniszterelnöki és elnöki poszt megszerzésére.

A tanács vezetőjeként tárgyalt a csecsenföldi válság megoldásáról. 1996 nyarán aláírta Maszhadovval a megállapodást az orosz csapatok kivonásáról. A függetlenség kérdését nyitva hagyták, de lehetővé vált, hogy 1997 januárjában szabad választásokat tartsanak Csecsenföldön. 1998-ban Lebegy otthagyta Moszkvát, mert a szibériai Krasznojarszk kormányzójává választották. E pozíciójából nézhette végig, hogy az általa összehozott békét 1999-ben újra háború követi. 2000-ben sokak várakozása ellenére nem indult Putyin ellen az elnökválasztáson. 2002-ben egy helikopterbaleset áldozata lett.