Alu Alhanov idén augusztus óta Csecsenföld elnöke. Elődjét, Ahmet Kadirovot május 9-én ölték meg, egy második világháborús győzelmet ünneplő grozniji rendezvényen. Kadirovot még 2000 nyarán választotta ki Vlagyimir Putyin orosz elnök Csecsenföld vezetésére. Kadirov halála előtt már hat merényletet élt túl.
Várható volt, hogy Kadirov fia veszi át az elnökséget, ő azonban még csak 27 éves, és a csecsen alkotmány szerint csak 30 éves kortól lehet viselni ezt a tisztséget. Így Moszkva Alu Alhanovot, Kadirov volt belügyminiszterét kezdte támogatni. Alhanovot elvben a csecsenek megválasztották, de a szavazás tisztaságát Oroszországon kívül szinte minden szervezet és ország kétségbe vonja. Jellemző módon hiába akartak húszan elindulni a választáson, végül csak hét személy jelölését hagyták jóvá. Alhanov végül 73,48 százalékot kapott az orosz hatóságok szerint.
Választási programjának az volt a lényege, hogy Csecsenföld jövője csak Oroszországgal közösen képzelhető el. Alhanov megválasztása után felesküdött a Koránra, hogy három év múlva átadja hatalmát Kadirov fiának. Az viszont nem biztos, hogy ezt tényleg megteszi majd. Nagy feltűnést keltett, hogy a nemeztbiztonsági ügyek vezetésével megbízott fiút nyilvánosan megszidta, amiért egy rajtaütéskor felkelőnek vélt személyek emberi jogai sérültek. A csecsen ellenzék ezt a megnyilvánulását egyszerű képmutatásnak tartja.
Alhanov 47 éves, és az első háború kitöréséig rendőrként dolgozott. Az első háború idején az oroszok mellett harcolt. 1996-ban kitüntették Groznij ostromakor mutatott bátorságáért. A következő évben Oroszországba menekült, és csak 1999-ben, az újabb megszállás kezdetekor tért vissza az orosz csapatokkal. Az idősebb Kadirov 2003-ban nevezte ki belügyminiszternek.