Ukrajnában gyűjt erőt a belorusz ellenzék

Több száz fehérorosz vett részt az ukrán ellenzék "narancssárga" forradalmában Kijevben. A belorusz ellenzékiek úgy érzik, mozgalmuk új lendületet vehet Ukrajnában. Az őszi elnökválasztáson és népszavazás ismét megerősítette Lukasenko hatalmát Európa utolsó diktatúrájában. A fehérorosz ellenzékieknek jóval szűkebb a mozgásterük, mint ukrán társaiknak, de remélik, Kijev után Minszkre tudják irányítani a figyelmet. Ugyanakkor Lukasenko is levonta a tanulságot a kijevi eseményekből, a maga módján.

Több száz fehérorosz ellenzéki támogatta jelenlétével Viktor Juscsenko ukrán ellenzéki elnökjelölt engedetlenségi mozgalmát Kijevben. A tüntetők "Ma Ukrajna, holnap Belorusszia!" feliratú transzparenst feszítettek ki sátraik közé a kijevi Függetlenség Téren.

A tíz éve hatalmon lévő Lukasenko elnök Európa legelnyomóbb rendszerét építette ki Fehéroroszországban. Az elnök azon igyekszik, hogy továbbra is szovjet típusú rendszert tartson fenn az országban, ezért bebörtönzi a hatalmára veszélyes ellenzékieket. Ennek ellenére a belorusz ellenzék szinte összes ismertebb vezetője és aktivistája feltűnt Kijevben hosszabb-rövidebb időre. A Zbur mozgalom tüntetői sátrakban aludtak a Függetlenség téren a Mi Ukrajnánk ellenzéki tömörülés legelszántabb aktivistáival.

Lukasenko az ősszel megrendezett elnökválasztáson a hivatalos adatok szerint elsöprő többséggel győzött. A hivatalos adatok szerint Lukasenko a szavazatok nyolcvan százalékát kapta, ráadásul a szavazók hozzájárultak ahhoz, hogy Lukasenko élete végéig indulhasson az elnökválasztáson.

A Gallup intézet által készített exit poll felmérés szerint azonban csak az emberek 48 százaléka voksolt Lukasenkóra. A rendszer támaszainak a szovjet idők iránt nosztalgiát érző nyugdíjasok számítanak. A választások utáni ellenzéki tüntetéseket Lukasenko a rendőrséggel verette szét.

"Lukasenko népszerűségi indexe egyre csökken, van lehetőség a változásra" - nyilatkozta Oleg Manajev, a minszki Szociális Gazdasági és Politikai Kutatóintézet vezetője a Washiongton Postnak. "Az ukrán helyzet berobbanthatja az eseményeket Belorussziában" - állítja Manajev.

A belorusz ellenzék helyzete azonban összehasonlíthatatlanul rosszabb az ukránénál. Az országban minden tv- és rádióadó szigorúan állami kézben van, és nem létezik független nyomtatott sajtó - az ellenzéknek ezért szinte egyáltalán nincs módja arra, hogy szélesebb tömegekhez juttassa el üzenetét.

Lukasenko levonta a tanulságot

Mivel a gazdaság nyolcvan százaléka állami tulajdonú, az ellenzék nem tud megfelelő gazdasági háttérhez jutni, hogy finanszírozhassa tevékenységét. A hatóságok szigorúan ellenőrzésük alatt tartanak bármilyen magángazdasági kezdeményezést, ezért a meglévő nem állami vállalkozások sem támogathatják az ellenzékieket.

A kijevi eseményekből a maga módján Lukasenko is levonta a tanulságot: "A szomszédos országokban történt legutóbbi események azt bizonyítják, hogy erős és ellentmondást nem tűrő hatalomra van szükség a stabilitás megőrzéséhez" - jelentette ki Lukasenko. "Amint a hatóságok hezitálni kezdenek, passzivitást vagy gyengeséget mutatnak, a destruktív erők azonnal kihasználják a lehetőséget" - hívta fel a figyelmet az Ukrajnában elkövetett hibákra a belorusz elnök.

Lukasenko az utóbbi időben arra törekedett, hogy megerősítse a hatalmát. Szélnek eresztette liberálisabbnak mondott funkcionáriusait, és keményvonalasokat ültetett a helyükbe. Ugyanakkor szorosabbra próbálja fűzni a kapcsolatot Vlagyimir Putyin Oroszországával, amely hitelekkel tartja életben a belorusz gazdaságot.

Az ellenzékiek attól tartanak, hogy Ukrajna fölötti befolyásának részleges elvesztésével Putyin most teljesen Fehéroroszország felé fordul majd, hogy minél jobban Moszkvához kösse Minszket.