Putyin 1952-ben született Leningrádban (ma Szentpétervár). Ott végezte el a jogi majd a közgazdasági egyetemet is, utóbbiból kandidátus lett. Első munkahelye a szovjet titkosszolgálat, a KGB volt, ahol 1975-ől 1989-ig szolgált. Az utolsó KGB-s éveit az NDK-ban töltötte, de nem lehet tudni, hogy ott pontosan mit csinált. Egy nem bizonyított gyanú szerint ipari kémkedést folytatott NSZK vállalatok ellen.
1990-ben visszatért Oroszországba, és először egyetemi, majd hamarosan önkormányzati tisztségeket vállalt Szentpéterváron. Sok befolyásos reformpárti politikus került ki az utóbbi testületből, ahol legmagasabb pozíciója a polgármester-helyettesség volt. 1996-ban került Moszkvába, ahol Jelcin elnök mellett különböző tanácsadói feladatokat látott el. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (a KGB utódja) vezetését is rábízták, majd Lebegy távozásával a biztonsági tanácsot is vezette. 1999-ben Jelcin miniszterelnökké nevezte ki.
1999 nyarán több merénylet és egy dagesztáni csecsen betörés után Putyin bejelentette, hogy kemény megtorlás következik. Az akkor már népszerűtlen és tehetetlennek tűnő Jelcin helyett a második háborút már ő vezette a nyilvánosság előtt. 2000 tavaszán néhány hónappal előbb távozott Jelcin a hatalomból, mint az mandátumából következett volna, és az elnökválasztáson Putyinnak már az első fordulóban sikerült megszereznie a szavazatok többségét. A második csecsen háborút helyezte kampánya középpontjába, még vadászbombázó egyenruhában is szerepelt a nyilvánosság előtt.
2000 májusában bejelentette, hogy megnyerték az oroszok a háborút, és elnöki ellenőrzés alá vette Csecsenföldet. A teljes győzelem azonban azóta is várat magára: a gerillák naponta támadnak katonai célpontokat, és a csecsen terroristák több ezer orosz civilt öltek meg az elmúlt években.
Putyin hatalmát jelentősen megerősítette azzal, hogy a Jelcin-éra éveiben hatalomhoz jutott vállalkozókat folyamatosan meggyengítette, és az állami közigazgatásba saját embereit, jórészt volt KGB-s tiszteket és katonákat helyezett. Az állami médiumokat is szoros cenzúra alá vette. 2004 elején hatalmas többséggel választották újra elnöknek. Központosítási törekvéseit most is összekapcsolja a csecsen kérdéssel. Azt tervezi, hogy megszűnteti a kormányzóválasztásokat Oroszország 89 tartományában, és inkább ő nevezi ki a régiók irányítóit. Erre szerinte a terrorveszély miatt van szükség.